Az emelkedés jóval elmarad a szeptemberi 2,8, valamint az októberi 1,5 százalékos havi drágulási ütemtől. Budapesten tavaly óta először minimális csökkenés történt. A fővárosban ugyanis 0,1 százalékkal mérséklődtek az árak, ami inkább stagnálásnak tekinthető. Budapest a szeptembert 2,6, az októbert pedig 1,4 százalékos havi drágulással zárta.
A budapesti eredményben komoly szerepet játszhat, hogy sok vevő még kivárásra játszik. A következő hónapokban ugyanis több ezer új építésű lakás érkezik a piacra és ezek közül több projektben használt panelek árában lehet új lakást vásárolni. Emiatt erős árverseny indulhat el a főváros használt lakáspiacán is.
Balogh László az ingatlanportál szakértője szerint ez a folyamat az állami támogatások hatását is módosíthatja, „ha a budapesti vevők – különösen az első lakásvásárlók – nagyobb arányban választják a tömegesen megjelenő új építésű lakásokat, az mérsékelheti az Otthon Start Program hatását a használt lakások piacán. Ilyenkor kisebb lesz az extra kereslet és az abból eredő áremelkedés is, ami lépéskényszerbe hozhatja az eladókat.”
Nyugat-Magyarországon lassabb a drágulás, Kelet-Magyarországon viszont gyorsabb ütemű áremelkedéssel megkezdte a felzárkózást. A Nyugat-Dunántúlon novemberben 0,9 százalékos havi és 15,2 százalékos éves drágulás következett be novemberben, ezzel szemben a Dél-Alföld októberhez képest 2,1, a múlt év novemberéhez viszonyítva pedig 19,4 százalékos éves növekedést produkált.
Napvilágot láttak az OTP Jelzálogbank számai is a magyar lakáspiacról. Az árindexben Budapesten 21,8%-os volt a lakásár-növekedés, míg a kisebb városokban csupán 6,4%-os a növekedés. A megyei jogú városokban és községekben 17-19% közötti növekedés volt. 2014 óta a lakótelepi lakások ára 2014-hez viszonyítva átlagosan 368%-kal nőtt, míg az egyéb társasházi lakások drágulási üteme 356%-os.
- Budapesten 1,208 millió Ft/m2 volt az átlagár,
- vidéken öt év után immár Hajdú-Biharban a legdrágább egy otthon (839 ezer Ft/m2).
- Ettől 4-8%-kal lemaradva Somogy, Győr-Moson-Sopron és Pest következnek.
- A legolcsóbb hagyományosan Nógrád vármegye, amely csak tavaly lépte át a 200 ezer Ft/m2-es szintet (jelenleg 231 ezer forint az átlagérték).
- Az eladott ingatlanok országos átlagára az év első három negyedévében 849 ezer – Budapestet nem beleszámítva 587 ezer – forint volt négyzetméterenként - írja a Portfolio.
Az OTP Jelzálogbank adatai szerint a vidéki nagyvárosok közül továbbra is kimagaslóan a legdrágább Debrecen (940 ezer Ft/m2) és Győr (837 ezer Ft/m2), kettőt előre lépve, a harmadik helyen jelenleg Székesfehérvár áll (812 ezer Ft/m2) az ársorrendben. Emellett még Szeged lépi át hajszállal a nyolcszázezres limitet.
