Újabb település döntött úgy, hogy korlátozza a beköltözést: Vizsláson, a mintegy ezer lakosú nógrádi faluban mostantól csak azok szerezhetnek lakcímet, akik legalább középfokú végzettséggel rendelkeznek, büntetlen előéletüket erkölcsi bizonyítvánnyal igazolják, és nullás adóigazolást is fel tudnak mutatni - számol be a Világgazdaság.
A pályázóknak ezen felül legalább 365 nap igazolt munkaviszonyt kell bizonyítaniuk két éven belül, és személyesen is meg kell jelenniük a képviselő-testület előtt.
Az új lakóknak úgynevezett betelepülési hozzájárulást is fizetniük kell: ez az ingatlan vételárának 10 százaléka, ingatlanszerzés nélkül pedig 150 ezer forint. A szabályok megszegése akár 200 ezer forintos bírságot is vonhat maga után. Az önkormányzat szerint az intézkedés célja a helyi értékek és a közbiztonság megőrzése.
Nem Vizslás az első falu, amely élt a szabályozás adta jogokkal. Pilis városába például a képviselő-testület döntése értelmében nem költözhetnek életellenes, erőszakos, drogos bűncselekmények elkövetői és munkakerülők sem.
Balatonföldvár pedig az Economx beszámolója szerint novembertől 2 százalékos betelepülési díjat vezet be. Ez azokra vonatkozik, akik nem a törvényben meghatározott mentességgel, például állami támogatással vagy államilag támogatott kedvezményes lakáshitellel vásárolnak ingatlant. Mivel a településen megvásárolható közel 160 ingatlan közül a legolcsóbb 30 millió forint, a legdrágább 446 millió, az átlagár 107 millió forint, tehát egy átlagos ingatlan után 2,1 millió forintot kell befizetni az önkormányzat kasszájába - kalkulált az Economx.
Az önkormányzat a betelepülők hozzájárulását a közterületek rendezettségének, tisztaságának fenntartására, a parkok, zöldfelületek, fasorok gondozására, a helyi közutak, járdák és a csapadékvíz elvezető rendszer kifogástalan állapotának megteremtésére fordítaná.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter szerint mindez az erős önkormányzatiság jele, jogvédők viszont már most diszkriminatívnak tartják a szabályozásokat.
Az önkormányzatok az önazonossági törvény szabályai szerint éves rendszerességgel alakíthatják rendeleteiket, így rugalmasan reagálhatnak a helyi társadalmi és piaci folyamatokra.
A lakcímlétesítést - vagyis a beköltözést - akár teljes körűen is megtilthatják azoknak, akik nem rendelkeznek helyi lakcímmel vagy ingatlannal.
A fővárosi kerületek is élhetnek az új eszközökkel, így a kerületi önkormányzatok akár más kerületekből érkező vásárlókat is korlátozhatnak. Ez egyfajta "lokális vétójogot" jelent a jövőbeni tulajdonosokkal szemben - a közösségi érdek védelmében. Bár a szabályozás a közösségi identitás megerősítését célozza, a gyakorlatban számos kérdést vet fel a szabad mozgás, az alkotmányos alapjogok és a piaci verseny korlátozhatósága kapcsán.
