A költségkeret egy előre meghatározott összeg, amelyet egy adott időszakban, például egy hónap alatt egy bizonyos célra vagy kiadási kategóriára szánunk. Meghatározhatjuk például, hogy egy hónapban mennyit szeretnénk költeni étteremre, szórakozásra, bevásárlásra vagy közlekedésre. Innentől kezdve van egy viszonyítási pontunk: láthatjuk, hogy a hónap során hogyan állunk a saját tervünkhöz képest.
Ez elsőre apró változtatásnak tűnhet, mégis alapvetően más szemléletet jelent. Nemcsak azt nézzük, hogy mennyi pénzt költöttünk el, hanem azt is, hogy a saját terveinkhez képest hol tartunk.
A költségkeret beállítása lehetséges már banki és más fejlesztésű appokban, nem kell kockás füzetben összesíteni az egyes költségelemeket.
Az egyik legfontosabb előnye a költségkeretnek, hogy tudatosabbá teheti a költéseinket. Ha tudjuk, hogy egy adott kategóriára mennyit szántunk, könnyebb mérlegelni egy-egy vásárlás előtt. Tegyük fel, hogy havi 40 000 forintot terveztünk étteremre és ételrendelésre. Ha a hónap felénél már 30 000 forintnál járunk, az hasznos jelzés lehet: a hátralévő hetekben érdemes lehet visszafogni ezeket a kiadásokat, illetve a következő hónapban akár módosítani is lehet a terven, ha szükséges.
Első lépésként nézd meg, mely kiadási kategóriák viszik el rendszeresen a legtöbb pénzt. Ezután válassz ki néhány olyan területet, amelyet szeretnél jobban kézben tartani, és határozz meg hozzájuk reális havi kereteket. A hónap során pedig időnként ellenőrizd, hogyan állsz. Ha valamelyik keret gyorsabban fogy a vártnál, még időben tudsz változtatni – nem csak a hónap végén szembesülsz az eredménnyel. Néhány hónap után már az is kirajzolódhat, hogy mely keretek működnek jól, és hol érdemes módosítani az összegeken.
A lényeg nem az, hogy mindenáron betartsunk egy mesterségesen meghatározott számot. A költségkeret információt ad a döntéseinkhez.
Az egyik legfontosabb hosszú távú spórolási cél a középkorúak körében a nyugdíjas évekre gyűjtés. A magyar középkorúak átlagosan 35 millió forint megtakarítást tartanak szükségesnek 65 éves korukra ahhoz, hogy állami nyugdíj nélkül is vállalható életszínvonalat biztosítsanak maguknak - derül ki a K&H biztos jövő kutatásának második negyedéves eredményeiből.
Arra a kérdésre, hogy havonta mennyit kellene félretenni a vállalható nyugdíjas életszínvonalhoz, a szélsőértékek nélkül számított átlag most 49 ezer forint volt. Ez elmarad a 2024-es 56 ezer és a 2025-ös 54,7 ezer forinttól, ugyanakkor továbbra is meghaladja a 2021-ben mért 43 ezer és a 2022-es 46 ezer forintos szintet. A leggyakrabban említett havi összeg most 50 ezer forint volt.
