A jelentés szerint Magyarország egy fontos mutatóban igen sokat rontott a vizsgált időszakban: ez nem más, mint az iskolaelhagyók aránya, ami az enyhén magas-kategóriából, a nagyon magas kategóriába kúszott fel (8 százalékról 13 százalékra).

A negatív tendenciáért elsősorban a tankötelezettség 16 évre való levitele a felelős, amit 2012-ben vezettek be, mondván, lehetőséget akartak adni azoknak a 16-18 év közötti fiataloknak a munkakezdésre, akik valamilyen oknál fogva nem tudnák befejezni a középiskolát.

Azonban a G7 szerint sok esetben pont a várt hatás ellenkezője történt, és rengetegen lettek munkanélküliek a korai iskolaelhagyók közül.

Ezzel a 13 százalékos adattal pedig igencsak az OECD-lista végén kullogunk, ugyanis csak Kolumbia, Luxemburg, Izland, Svájc és Mexikó van mögöttünk, azonban Svájc esetében azért néz ki ilyen rosszul ez a szám, mert az ottani oktatási rendszer lehetőséget ad a korai végzésre, és jelentés őket is beleszámítja korai iskolaelhagyók közé.

Az a tendencia is aggasztó, hogy miközben a legtöbb OECD-tagállamnak az elmúlt években sikerült csökkentenie az iskolaelhagyási hajlandóságot, addíg nálunk, illetve a szomszédos Szlovákiában (+1 százalék) nőtt ez az arány – így tehát mindkét ország távolodott az EU által kijelölt 8 százalékos céltól.

Érdemes továbbtanulni

Amint már említettük, a jelentés kitér a továbbtanulók munkaerőpiaci helyzetére is. A 25-34 év közötti érettségizettek vagy szakképzést végzettek munkanélküliségi rátája szempontjából igen jól állunk, ugyanis a szóban forgó csoportból mindössze 3,1 százaléknak nincs munkája, míg az EU-s és az OECD-átlag 6,5 százalék. A főiskolai, alapszakos végzettségűek esetében pedig még jobb az arány, mivel csupán 1,7 százaléknak nincs munkája – ebben a mutatóban egyedül a csehek voltak jobbak nálunk a maguk 0,88 százalékával.

A vizsgálatból emellett egyértelműen kiderül, hogy Magyarországon valóban megéri továbbtanulni, hiszen a 8 általánost végzettekhez képest az érettségizettek, illetve a szakképesített munkások 30 százalékkal, míg a diplomások 80 százalékkal visznek többet haza, így tehát a tanulással járó úgynevezett „bérprémiumok” magasabbak, mint az EU-, vagy az OECD-átlag.

Mindezek fényében még érdekesebb az a mostanában sokat tárgyalt adat, mely szerint az Unión belül a diplomások aránya csak Olaszországban (29%) és Romániában (25%) rosszabb, mint nálunk (32%), pedig minden jel arra utal, hogy a piac könnyedén fel tudná szívni a képzett fiatalokat. Sőt, Magyarországon a frissdiplomások 92,2 százaléka talál magának munkát, aminél csak a holland és a máltai adat jobb az EU-ban.