Ha egy munkahelyen nem, vagy csak nagyon nehezen lehet nemet mondani, ott a dolgozók idővel kiégnek, a rendszer felborul. Megoldást pedig csak az jelenthet, ha vezetőként beavatkozunk, és olyan közeget és munkamorált teremtünk, amiben mindenkinek lehetősége van az egészséges határok meghúzására - írja a Jobsgarden HR tanácsadó cég a HR Blogon.
Sok szervezetben a probléma nem a nemet mondás hiánya, hanem a prioritások homályossága. Ha minden sürgős, akkor valójában semmi sem az. Ha minden projekt stratégiai, akkor nincs valódi fókusz.
Ilyen környezetben az egyéni határhúzás ütközik a rendszer káoszával. A vezető feladata ilyenkor nem az, hogy még nagyobb teljesítményt kérjen, hanem hogy világos sorrendet állítson fel.
A nemet mondás sokszor félreértett fogalom, hiszen nem feltétlenül kategorikus elutasítást jelent. Sokkal inkább a működés tisztázását.
Határhúzás lehet például a kapacitás jelzése: „Ezt a feladatot szívesen vállalom, de jelenleg két sürgős projekten dolgozom. Melyik élvez prioritást?”
Lehet a minőség védelme: „Ezt a munkát ilyen határidővel csak kompromisszumokkal tudom teljesíteni. Elfogadható ez?” És lehet a fenntartható teljesítmény melletti kiállás is: „Hosszú távon szeretnék stabilan teljesíteni, ezért fontos, hogy reális terheléssel dolgozzak.”
A határhúzás tehát nem szembefordulás a szervezettel. Épp ellenkezőleg: hozzájárulás a tisztább, átláthatóbb működéshez, igény egy olyan struktúrára, ami hosszú távon is működőképessé teszi a céget.
Még egy másik jelenség is mérgezheti a munkahelyeket. A "job hugging” kifejezés tavaly került be a HR szótárba, az Eagle Hill Consulting akkoriban azt jósolta, hogy a munkavállalók a következő hat hónapban ragaszkodni fognak a munkahelyükhöz.
A “job hugging”, azaz a munkahelyhez való ragaszkodás mint tendencia nem múlt el: a február 18-án közzétett MetLife-kutatás szerint a megkérdezett amerikai munkavállalók 56%-a azt állította, hogy inkább szükségszerűségből marad munkaadójánál, mint valódi elkötelezettségből.
A job hugging mögött nem csupán a munkaadó iránti bizalmatlanság állhat, hanem a világban tapasztalt bizonytalanság, válságok, munkaerőpiaci átalakulások (AI térnyerése). Ilyen helyzetben a munkavállalók ráülnek az állásukra: visszatartják a tudást, nélkülözhetetlennek mutatják magukat, nem delegálnak, még akkor sem, ha túlterheltek. Bizalmatlanok az új munkatársakkal szemben, cégen belül sem akarnak mozogni. A pozíció megtartását fontosabbnak tartják, mint csapatuk teljesítményét.
