A HR Portal foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat.
Az Mt. alapján a levonás kizárólag három esetben lehetséges:
1. Jogszabály alapján (adók és járulékok): A munkáltató mint kifizető köteles levonni a személyi jövedelemadót (15%) és a társadalombiztosítási járulékot (18,5%).
2. Végrehajtható határozat alapján (hatósági/bírósági letiltás): Bírósági végrehajtási lap, adóhatósági (NAV) letiltás vagy közvetlen bírósági letiltó végzés alapján.
3. A munkavállaló hozzájárulása alapján: Kizárólag írásbeli megállapodás alapján (pl. munkabérelőleg visszafizetése, önkéntes pénztári tagdíj, céges mobiltelefon magánhasználata).
A munkáltató nem vonhatja le önkényesen a munkavállaló által okozott kárt a munkabérből! Kártérítést csak akkor vonhat le közvetlenül, ha a munkavállaló a kártérítési felelősségét és annak összegét írásban elismerte, vagy ha a munkáltató jogerős fizetési meghagyással / bírósági ítélettel rendelkezik.
A bírósági végrehajtásról szóló törvény (Vht.) tavalyi átfogó módosítása gyökeresen átalakította a letiltási szabályokat. Ez a reform jelenleg is meghatározza a bérszámfejtési gyakorlatot.
A legfontosabb változások:
Fix összeg helyett százalékos védelem: Megszűnt a korábbi, évtizedekig érvényben lévő, fix 60 000 forintos mentes összeg. A levonás alól mentes rész a mindenkor hatályos nettó minimálbér 60%-ára emelkedett. Ez az összeg az éves minimálbér-emelkedésekkel automatikusan növekszik (dinamikus védelem). Fontos kivétel: gyermektartásdíj vagy szüléssel járó költség esetén ez a védett összeg nem érvényes, ott a törvény a gyerek érdekét helyezi előtérbe, marad az 50 százalékos felső határ.
Családi adókedvezmény védelme: A jogszabályi módosítás óta az újonnan induló végrehajtási eljárásokban a családi adó- és járulékkedvezmény miatt keletkező nettó többlet teljes egészében mentes a letiltás alól. Ezt az összeget a letiltás alapjának meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni, és ki kell fizetni a dolgozónak.
A korlátozás nélkül végrehajtható sáv: A 200 000 forint feletti nettó munkabérrész továbbra is korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható (főszabály szerint).
A munkabért – a felek eltérő megállapodása hiányában – utólag, havonta egy ízben kell elszámolni és kifizetni. A főszabály szerinti határidő: A tárgyhónapot követő hónap 10. napja. Ha a bérfizetési határidő (a hónap 10. napja) pihenőnapra, munkaszüneti napra vagy heti pihenőnapra esik, a munkabért legkésőbb az ezt megelőző utolsó munkanapon kell átutalni vagy kifizetni. Például a szeptemberi munkabért legkésőbb október 9-ig kellett kifizetni, mivel 10-e szombatra esett.
A főszabály a bankszámlára történő utalás. Átutalás esetén nem elegendő az utalást az utolsó elindítani: a jogszabály alapján a munkabérnek a határidő napján már meg kell érkeznie (rendelkezésre kell állnia) a munkavállaló bankszámláján. Kivételek is vannak, amiről itt lehet olvasni.
Olvasd el ezt is!
