A munkabért – a felek eltérő megállapodása hiányában – utólag, havonta egy ízben kell elszámolni és kifizetni.
A főszabály szerinti határidő: A tárgyhónapot követő hónap 10. napja. Például az augusztusi munkabért legkésőbb szeptember 10-ig kell kifizetni. Ha a bérfizetési határidő (a hónap 10. napja) pihenőnapra, munkaszüneti napra vagy heti pihenőnapra esik, a munkabért legkésőbb az ezt megelőző utolsó munkanapon kell átutalni vagy kifizetni.

A főszabály a bankszámlára történő utalás. Átutalás esetén nem elegendő az utalást a 10. napon elindítani: a jogszabály alapján a munkabérnek a határidő napján már meg kell érkeznie (rendelkezésre kell állnia) a munkavállaló bankszámláján - írja a HR Portal.
 

Kivételek: 

- Kollektív szerződés vagy a munkaszerződésben foglalt megállapodás más lehet a határidő, de csak a munkavállaló javára lehet eltérni. Munkáltatói felmondás vagy azonnali hatályú felmondás esetén a munkabért és egyéb járandóságokat legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon ki kell fizetni. Munkavállalói felmondás vagy közös megegyezés esetén a munkabért az utolsó munkában töltött naptól számított ötödik munkanapon kell elszámolni és átutalni.

A pontos szabályozás a Munka Törvénykönyvében (Mt. 2012. évi I. törvény) olvasható.

1
A bérfizetési csúszás és elmaradás következményei


Ha a munkáltató nem fizeti ki időben a munkabért, az súlyos jogi és anyagi következményeket von maga után:

A munkáltató a késedelembe esés napjától kezdve a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles, még akkor is, ha a csúszás nem szándékos volt.

A munkabér fizetésének elmulasztása a munkáltató részéről lényeges kötelezettségszegésnek minősül. Ez megalapozza a munkavállaló azonnali hatályú felmondását, amely esetén a munkavállalót megilleti a felmondási időre járó távolléti díj és adott esetben a végkielégítés is.

A bérfizetési határidő szisztematikus vagy jelentős megsértése miatt a munkaügyi hatóság eljárást indíthat és munkajogi bírságot szabhat ki.
 

2