A japán kormány először 2021-ben javasolta az ipari vezetőknek a rövidebb munkahét bevezetését. A kabinet azt remélte, hogy ezzel az ország több súlyos problémáját lehet egyszerre enyhíteni:
- a túlterhelt munkavállalók gyorsan kiégnek, nehezen alapítanak családot és korán halnak meg;
- a népességfogyás pedig hamarosan súlyos munkaerőhiányt fog okozni a japán gazdaság számára.

Sok a négynapos állás, kevesen választják

A Panasonic, Japán egyik legnagyobb vállalata, 2022 elején döntött úgy, hogy bevezeti ezt a lehetőséget, ám több mint két év elteltével a 63 ezer jogosult alkalmazottja közül mindössze 150-en fogadták el az új munkarendet.

Hasonló helyzetről számolt be az Uniqlo anyavállalata, a Fast Retailing, az elektronikai óriás Hitachi és a Mizuho pénzügyi cég is. A munkáltatók mintegy 85 százaléka számolt be arról, hogy a szokásos heti két szabadnapot adják a dolgozóknak, az ő kérésükre.

A vonakodás nagy része annak a kultúrának köszönhető, amelyben a munkavállalók a vállalatokat maguk elé helyezik, hogy csapatjátékosnak és keményen dolgozónak tűnjenek - írja a Világgazdaság.

Magyarországon sem jött be

Hazánkban két nagyobb pilot projekt zajlott a négynapos munkahétről. A Magyar Telekom és a Libri könyvhálózat vezette be kísérleti jelleggel két évvel ezelőtt. Idén mindkét vállalat leállította a projektet. A tapasztalatok szerint nem könnyű a vegyes munkarendű csapatok összehangolása és az üzleti világ sem állt át a négynapos munkahétre. A trend Magyarországon inkább a rugalmas munkarend és a hibrid munkavégzés (részben iroda, részben home office) irányába mutat. A világszerte zajló kísérletekből az körvonalazódik, hogy kisebb vállalkozásoknál, a kreatíviparban, tanácsadó cégeknél működhet ez a modell.