A nagyszülői gyermekgondozási díj (gyed) célja, hogy támogassa azokat a családokat, ahol a nagyszülő vállalja a kisgyermek napközbeni felügyeletét és gondozását. Az igénybevétel alapvető feltétele, hogy a nagyszülő még nem lehet nyugdíjas, és az unoka születését megelőző két évben legalább 365 nap biztosítási idővel kell rendelkeznie - írja a Hóvége.hu.
A jogszabály emellett a szülőkre és a gyermek elhelyezésére vonatkozóan is szigorú elvárásokat támaszt:
Aktív szülők: A gyermekkel közös háztartásban élő mindkét szülőnek (vagy az egyedülálló szülőnek) biztosítottként keresőtevékenységet kell végeznie, azaz dolgoznia kell a folyósítás alatt.
Közös háztartás: A gyermeknek életvitelszerűen a szülők háztartásában kell nevelkednie. A nagyszülőhöz csak napközben, átmeneti jelleggel kerülhet át.
Szülői hozzájárulás: A szülőknek írásban kell nyilatkozniuk arról, hogy hozzájárulnak az ellátás nagyszülő részére történő megállapításához.
Nem jár a támogatás, ha a gyermek bölcsődébe vagy egyéb napközbeni ellátást biztosító intézménybe jár, vagy ha a gyermek után már más kap valamilyen családtámogatási ellátást (például gyest).
A nagyszülői gyed a csecsemőgondozási díj (csed) lejárta után, főszabály szerint a gyermek kétéves koráig, ikrek esetén pedig hároméves koráig folyósítható.
Az ellátás összege a nagyszülő saját jövedelme alapján dől el: a korábbi keresetének 70 százaléka. Mivel a juttatás jövedelemfüggő, egy magasabb fizetéssel rendelkező nagyszülő esetén a család anyagilag kifejezetten jól járhat, ha ő marad otthon a szülő helyett. Fontos azonban tudni, hogy a juttatásnak van egy felső plafonja, amely a mindenkori minimálbérhez kötött. 2026. január 1-jétől a nagyszülői gyed maximális összeghatára havi bruttó 451 920 forintra emelkedett. A támogatás ráadásul személyijövedelemadó-mentes, így a bruttó összegből kizárólag a 10%-os nyugdíjjárulékot vonják le.
