A HR Portal idézi a Business Insidernek nyilatkozó karrier- és etikett-szakértőt, aki szerint a valódi cél az, hogy tartós, kölcsönös szakmai kapcsolatokat építsünk. Ehhez hat tipikus hibát érdemes elkerülni.
1. Csak gyűjtjük a kapcsolatokat, de nem építjük őket
Attól, hogy valakit hozzáadunk a LinkedIn-kapcsolatainkhoz, még nem lesz valódi szakmai kapcsolatunk vele. A kapcsolatépítésnél érdemes közös pontokat keresni, beszélgetni, érdeklődni a másik munkája és tapasztalatai iránt.
A személyesebb, valódi érdeklődést mutató kapcsolat később sokkal többet érhet, mint több száz olyan online ismerős, akivel soha nem beszéltünk.
2. Csak akkor jelentkezünk, amikor szükségünk van valamire
Az egyik leggyakoribb hiba, hogy valaki csak akkor kezd el kapcsolatokat építeni, amikor állást keres. Ilyenkor hirtelen rengeteg ismerősnek küldhet üzenetet, segítséget, ajánlást vagy álláslehetőséget kérve.
A szakértők szerint sokkal hatékonyabb, ha már akkor is ápoljuk ezeket a kapcsolatokat, amikor nincs szükségünk semmire. Egy gratuláció egy előléptetéshez, egy érdekes cikk továbbküldése vagy egy egyszerű érdeklődő üzenet is elég lehet ahhoz, hogy ne szakadjon meg a kapcsolat.
3. Mindent online akarunk elintézni
A LinkedIn és más online felületek fontos eszközei a kapcsolatépítésnek, de nem érdemes kizárólag ezekre hagyatkozni. A Business Insider által megszólaltatott szakértők szerint a személyes beszélgetéseknek továbbra is komoly szerepük van.
Egy szakmai rendezvény, konferencia vagy céges esemény például olyan találkozásokra adhat lehetőséget, amelyekből később valódi szakmai kapcsolat alakulhat ki.
4. Csak magunkról beszélünk
A kapcsolatépítés nem egy rögtönzött állásinterjú. Hiba lehet, ha az egész beszélgetést arra használjuk, hogy felsoroljuk saját eredményeinket, tapasztalatainkat és azt, hogy milyen állást keresünk.
Érdemes inkább kérdéseket feltenni, érdeklődni a másik pályafutása iránt, és valódi figyelmet fordítani arra, amit mond. A jó kapcsolatépítésben nem az a lényeg, hogy minél többet beszéljünk magunkról, hanem hogy a másik fél is úgy érezze: érdekel bennünket.
5. Túl sokat kérünk egy új kapcsolattól
Az sem jó stratégia, ha egy frissen megismert embertől azonnal nagy szívességet várunk. Például kellemetlen lehet egy szinte ismeretlen kapcsolatnak rögtön azt írni, hogy ajánljon be egy céghez, küldje el a vezető elérhetőségét, vagy segítsen állást szerezni.
A kérésnek illeszkednie kell a kapcsolat szintjéhez. Egy közeli szakmai ismerőstől természetesen többet kérhetünk, mint egy olyan embertől, akivel egyszer találkoztunk egy rendezvényen.
6. Elfelejtünk köszönetet mondani és visszajelezni
A kapcsolatépítés nem ér véget azzal, hogy valaki segített. Ha valaki időt szánt ránk, tanácsot adott, bemutatott egy másik szakembernek vagy ajánlott egy álláslehetőséget, érdemes megköszönni a segítséget.
Még jobb, ha később vissza is jelezzük, mi lett a tanács eredménye. Ez apróságnak tűnhet, de éppen az ilyen gesztusok segíthetnek abban, hogy egy egyszeri beszélgetésből hosszabb távú szakmai kapcsolat alakuljon ki.
A Journal of Personnel Psychology című szaklapban publikált tanulmány kísérleti úton hasonlított össze két fiktív állásjelentkezőt: az egyik önéletrajzában a videójátékot jelölte meg hobbijaként, míg a másik csapatsportra, jelen esetben röplabdára hivatkozott. A vizsgálat eredménye szerint a játékot megjelölő pályázót a munkáltatók kevésbé tartották vonzónak, mint a sportot említőt, még akkor is, ha mindkét tevékenységet hasonlóan magas szinten mutatták be.
A kutatók szerint ennek hátterében egyrészt a videójátékokkal kapcsolatos társadalmi sztereotípiák állnak: a munkáltatók többsége hajlamos lehet azt feltételezni, hogy a játékosok kevésbé céltudatosak, nem rendelkeznek megfelelő szociális készségekkel, és kevésbé képesek együttműködni másokkal.
