A Központi Statisztikai Hivatal legfrisseb adatai alapján csökkent az áremelkedés üteme idehaza: az általános infláció 2,5 százalékponttal, 21,5 százalékra mérséklődött, a nyugdíjasok fogyasztói kosara alapján számolt index pedig 2,4 százalékponttal, 22,9 százalékra.
A lassulás ugyan szembetűnő, a mfor.hu szerint azonban még így is rendkívül gyors a pénzromlási ütem a nyugdíjasok kosara alapján az első öt hónap vonatkozásában:
a KSH közlése szerint január-májusban kumuláltan 25,8 százalékkal drágult a nyugíjas lakosság élete, mivel a társadalom legidősebb rétege az átlagnál többet költ élelmiszerre és lakhatásra – az elmúlt időszakban pedig mindkét kategória kiemelkedően drágult. A drágulás mértékéhez képest a nyugdíjasok viszont csak 15 százalékos nyugdíjemelést kaptak az év elején.
Hogy ez számokban mit jelent?
A lap kiszámolta, hogy a tényleges infláció alapján a jelenlegi 208 ezer forint helyett 227 533 forintnak kellene ( a feltételes mód indokolt, erről néhány sorral lejjebb) lennie az átlagos nyugdíjnak, azaz a havi különbség 19 533 forint. Tovább számolva:
az elmúlt öt hónapban 97 669 forintos különbség adódik össze az átlagnyugdíj alapján.
Amennyiben a kormány csak november környékén hajt végre kompenzációt ( a törvény szerint ez a végső határidő a korrekcióra, de ha a kormány úgy ítéli meg, év közben is emelheti az ellátások összegét , amire tavaly is volt példa), az azt is jelenti, hogy a pótlás mértéke is kevesebb lesz: szakértők szerint a következő hónapokban is folytatódik az ármérséklődés, így tekintve, hogy a várható infláció 15-19 százalék között fog mozogni, a novemberi nyugdíjkiegészítés könnyen lehet, hogy csak 5-6 százalékos lesz. Ugyanakkor fontos leszögezni, hogy a kormány ebben az esetben a törvényeknek megfelelően jár el. Így ez a számítás - bár húsbavágó- inkább teoretikus.
Mi várhat jövőre a nyugdíjasokra?
Ahogy arról mi is beszámoltunk, a Költségvetési Tanács véleményezte a jövő évi költségvetés tervezetét, amelyből kiderült, hogyan kalkulál a kormány jövőre a nyugdíjakkal.
