A Költségvetési Tanács véleményezte a jövő évi költségvetést. A véleményükből kiderül, hogyan kalkulál a kormány jövőre a nyugdíjakkal. 6 százalékos nyugdíjemelés jöhet, valamint nyugdíjprémiummal is számol a kabinet.
A 2024-es költségvetés terveiből látszik, mi várhat jövőre a nyugdíjasokra
Véleményezte a Költségvetési Tanács (KT) a 2024-es költségvetés terveit. A véleményükből kiderült, hogyan kalkulál a nyugdíjakkal a kormány jövőre.
Mivel 6 százalékos inflációt várnak, ekkora lehet a nyugdíjemelés mértéke is a következő év januárjában. Ez a jelenlegi 208 ezres átlagnyugdíjjal számolva 12500 forint pluszt jelenthet havonta (150 ezer forint/év).
A nyugdíjasokat érintő másik fontos mutató a GDP várható alakulása, ami a nyugdíjprémiumra van hatással. A kormány 3,5 százalékos gazdasági növekedés felett ad prémiumot a nyugdíjasoknak. Jövőre 4,1 százalékos bővüléssel kalkulál a kabinet, így 0,6 lesz a nyugdíjprémium szorzója. Tehát a legtöbb nyugdíjas egyszeri, 12 ezer forintos prémiumra számíthat 2024-ben (a novemberi ellátás egynegyede, de legfeljebb 20 ezer forint szorozva a GDP tényleges növekedése 3,5 százalék feletti részével).
Emellett a nyugdíjakkal azonos módon emelendő ellátásban részesülők – a kormány külön döntése alapján – a nyugdíjprémiummal megegyező módon számított egyszeri juttatást kaphatnak
- idézi a KT véleményét a Portfolio.
Hozzáteszik, ezek forrását - összhangban a 4,0 százalakosra tervezett gazdasági növekedéssel - a céltartalék tartalmazza. Emellett megvan a forrás a 40 év jogosultsági idővel rendelkezők nőknek az öregségi nyugdíj igénybevételéhez is. Továbbá – bár a KT nem részletezi - 13. havi nyugdíj is várható februárban.
Rámutattak a magyar nyugdíjrendszer gyenge pontjára
Az Allianz 2023-as nyugdíjjelentése a világ nyugdíjrendszereit és azok kilátásait vizsgálja. Három szempont alapján hasonlítja össze és pontozza azokat (az alacsonyabb pont a kedvezőbb értékelés), majd a pontok alapján rangsort állít fel. A biztosító kutatása rávilágít, az elmúlt három évben javult az európai nyugdíjrendszerek helyzete, de az uniós országok pontszámai között jelentős eltérések vannak.
Az Allianz nyugdíjmutató indexe (API) speciális, hiszen a biztosító maga alkotta meg. A mutatójuk három részből tevődik össze. Van egy aktuális gazdasági és demográfiai kiindulópontja, valamint értékeli a nyugdíjpillérek fenntarthatóságát, illetve a nyugdíjrendszer megfelelőségét az adott ország időseinek helyzete alapján. A három területet külön pontozzák egy 1-től 7-ig terjedő skálán (ahogyan korábban említettük, minél alacsonyabb a pontszám, annál kedvezőbb az értékelés), majd ezeket súlyozzák és összesítik.
A biztosító indexe alapján az Európai Unió átlagértéke 3,4 pont. A legjobb helyezést Dánia érte el 2,2-es pontszámmal. Magyarország 3,7-es összpontszámot kapott, holtversenyben Csehországgal, Horvátországgal, Szlovákiával és Szlovéniával. Az uniós országok ezen csoportja mögött csak három ország végzett az EU-ban: Ciprus (3,9), Lengyelország (4,0) és Románia (4,3).
A három részterület közül a legjobb értékelést a megfelelőségre kapta hazánk (3,4 pont). A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát csak 3,8-asra értékelték, valamint úgy tűnik, a legnagyobb gyengeségei az aktuális demográfiai és gazdasági pilléreiben keresendők (4,2-es értékelés).
