Az emelkedő energiaárak és a geopolitikai feszültségek miatt az európaiak egyre borúlátóbbak: a borús hangulatot jelző mutató a 2024-es 49, majd a 2025-ös 54 után idén elérte az 56 százalékot. A Boston Consulting Group (BCG) immár harmadik alkalommal elkészített, 11 ország több mint 20 ezer fogyasztójára kiterjedő felmérése rávilágít, hogy a lakosság 53 százaléka aggódik a napi pénzügyei miatt, tízből hatan pedig a nyugdíjas éveik biztonságát féltik. A pénzügyi szigor a vásárlási szokásokat is átírja: a megkérdezettek 62 százaléka gondolkodás nélkül márkát vált egy jobb ajánlatért, 47 százalékuk pedig a megtakarítás reményében már a használtcikk-piac felé fordult.
A vizsgált 12 fogyasztási kategória közül az elmúlt hat hónapban mindössze kettő mutatott növekedést: az élelmiszerek (+11 százalékpont) és a háziállat-gondozás (+12 pont), ám ez is inkább az áremelkedéseknek, mintsem a nagyobb mennyiségnek tudható be. A legnagyobbat a divat (–25), az alkohol (–23) és a rágcsálnivalók (–18) piaca zuhant. A spórolásban az idősebb generációk (X-generáció és a hatvanasok) járnak az élen –13 pontos nettó kiadási mutatóval, míg a fiatalabbak (Z és Y generáció) egyelőre csak –2 ponttal fogták vissza magukat. A takarékossági láz tartósnak ígérkezik, ugyanis egy esetleges 10–15 százalékos fizetésemelés esetén is a válaszadók közel fele inkább félretenné a pluszpénzt.
A mindent átható megszorítások alól egyetlen valódi kivétel van: az egészség és a wellness. A fogyasztók kétharmada számára ez kiemelt prioritás, 29 százalékuk többet költ vitaminokra, miközben 46 százalékuk tudatosan csökkenti az alkoholfogyasztást. Az egészségtudatosság új irányát jelzi, hogy az európaiak közel háromnegyede ismeri már a GLP-1 típusú étvágycsökkentő gyógyszereket, és minden negyedik ember használja vagy tervezi használni azokat. Emellett a kedvenceinket is óvjuk: a gazdik 60 százaléka szívesen fizet többet a minőségi állateledelért, sokszor magasabb elvárásokat támasztva a táp összetevőivel szemben, mint a saját élelmiszereiknél.
Bár a kutatás Magyarországra közvetlenül nem terjedt ki, a hazai trendek sajátos kettősséget mutatnak. Lakatos-Török György, a BCG partnere rámutatott: a magyar fogyasztó a kérdőíveken az európai átlagnak megfelelően borúlátó, a valóságban viszont az év eleje óta csaknem 5 százalékkal bővülő hazai kiskereskedelmi forgalom azt bizonyítja, hogy a magyarok a zsebükkel sokkal bizakodóbban szavaznak, mint a megkérdezések során.
Olvasd el ezt is!
Idén májusban a fogyasztói árak átlagosan 1,8%-kal voltak magasabbak egy évvel korábbiaknál. Áprilishoz képest nem volt érdemi változás, írta jelentésében a KSH. Az élelmiszerek ára 0,5%-kal nőtt. A szolgáltatások 4,3%-kal drágultak, ezen belül a színház 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5, a sport, múzeumi belépők, valamint a járműjavítás, -karbantartás 8,0-8,0, a testápolási szolgáltatás 7,8, a belföldi üdülés 5,2%-kal. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3%-kal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 4,1%-kal. Bővebben az adatok itt olvashatóak.
