A vonatkozó szabályok úgy szólnak, az érintettek a nyugdíjkorhatár betöltése után kérhetik az újraszámítást, ha az ellátás mellett végzett munkával plusz szolgálati időt szereztek, és a keresetük után a közterheket is megfizették. A kérelem beadását ugyan már nem köti határidő, de a visszamenőleges kifizetés korlátozott, így nem érdemes várni túl sokáig.

Az újraszámítást azok kérhetik, akik korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban vagy hasonló ellátásban részesültek, majd a nyugdíjkorhatáruk betöltésének napján az ellátásuk automatikusan öregségi nyugdíjjá alakult. Ám feltétel, hogy az ellátása mellett végzett munkával legalább 365 nap szolgálati időt szerezzen az érintett.

Fontos változás, hogy a kérelmet korábban csak a korhatár betöltését követő hat hónapon belül lehetett benyújtani, de 2022. július 28-tól ez az időbeni korlátozás megszűnt, így a korhatár betöltése után bármikor beadható az újraszámítási kérelem.

Jogorvoslat keretében az érintett akkor kérheti a nyugdíja újraszámítását, ha bizonyítani tudja, hogy a nyugdíj-megállapító hatóság (kormányhivatal) jogszabályt sértett vagy nem vett figyelembe olyan utóbb kiderült tényt vagy körülményt, amelyet a nyugellátás megállapítása során figyelembe kellett volna vennie.

A nyugdíjtörvény vonatkozó rendelkezése szerint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátást – kérelemre vagy hivatalból – a nyugellátás eredeti kezdő időpontjától kezdődően, a nyugellátás eredeti kezdő időpontjában alkalmazandó jogszabályok alapján, magasabb összegben vagy az igénylő számára egyébként kedvezőbb módon akkor állapítja meg újra, ha a nyugellátást jogszabálysértően állapították meg az igénylőnek járónál alacsonyabb összegben vagy az igénylő számára egyébként kedvezőtlenebb módon; vagy a nyugellátás összegét jogszerűen állapították meg, de a magasabb összegben vagy az igénylő számára egyébként kedvezőbb módon történő újbóli megállapítás az azóta tudomására jutott tények, adatok vagy bizonyítékok.

1
Beleszámít a nyugdíjba az egyetemi, főiskolai tanulmányi időszak?

Sokan gondolják, hogy az egyetemi és főiskolai évek automatikusan beleszámítanak a szolgálati időbe a nyugdíj megállapításakor, a valóság azonban jóval összetettebb. Nem mindegy, mikor, milyen formában és hol folytatott valaki felsőfokú tanulmányokat. 

A nyugdíjtörvény szerint szolgálati időként kell figyelembe venni

- öregségi nyugdíj esetén az 1998. január 1-je előtt, míg
- hozzátartozói nyugellátás esetén időpontra tekintet nélkül

felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott - legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges - tanulmányok idejét.

Bővebben erről itt írtunk.

2