Ha valaki igényli a nyugdíját, és a nyugdíjra való jogosultsága fennáll, de a nyugdíj összege a tárgyévi nyugdíjmegállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hiánya, adathiány vagy egyéb ok miatt az eljárás megindulásától számított harminc napon belül nem határozható meg, a nyugdíjmegállapító hatóság (kormányhivatal) nyugdíjelőleget állapít meg.
A nyugdíjigény elbírálására nyitva álló határidő egyébként alapesetben 60 nap (ha nem kell várni az alkalmazandó valorizációs szorzók közzétételére vagy további adatok beérkezésére és bizonyítására akár belföldről, akár külföldről).
A nyugdíjelőlegnek az az indoka, hogy ne maradjon ellátás nélkül a nyugdíjra egyébként kétséget kizáróan jogosult nyugdíjigénylő, ha elhúzódna a nyugdíjigény elbírálási folyamata.
Nyugdíjelőleget leggyakrabban
a valorizációs szorzók hatályba lépésére várva, az év elején beadott nyugdíjigények esetén, illetve
nemzetközi nyugdíjigénylés esetén a külföldi hatóságok által igazolandó adatok megérkezésére várva állapítanak meg.
A nyugdíjelőleget nem határozattal, hanem végzéssel, hivatalból állapítják meg a rendelkezésre álló adatok, a hatályos valorizációs szorzószámok és a nyugellátás megállapítására vonatkozó rendelkezések alapján. (A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás egyéb döntéseit pedig végzésben hozza meg.)
Ha a nyugellátás iránti igényt az eljárás megindulását követő négy hónapon belül nem bírálják el, az igénylő az időközben beszerzett adatokra (például az új valorizációs szorzók megjelenésére) hivatkozva kérheti a nyugdíjelőleg összegének módosítását.
A hatóság erről a kérelemről is végzéssel dönt, amellyel szemben önálló jogorvoslatnak van helye.
A nyugellátás végleges összegének megállapításakor a nyugellátás összegébe a folyósított nyugdíjelőleget be kell számítani - írja Farkas András a HR Portálon.
Az egy évvel korábbi állapothoz képest erősödtek az aktív dolgozók aggodalmai – egyebek között ez is kiderül az Önkéntes Pénztárak Szövetsége megbízásából elkészített országos, reprezentatív felmérésből.
Továbbra is igaz, hogy a válaszadók többsége (51%) tart attól, hogy nyugdíjas korában anyagi nehézségei lesznek, és mindössze minden ötödik (18%) számít bizakodónak, a fennmaradó hányad pedig bizonytalan abban, hogy jó vagy rossz vár-e rá. A jövőtől a leginkább a negyvenes korosztály tart (56%), a kifejezetten bizakodók aránya pedig a 18-29 évesek körében a legalacsonyabb (9%).
A megkérdezettek szerint a gondtalan nyugdíjas évekhez 25 millió forinttal kell rendelkezni, de sokan veszélyes tévedésben vannak akkor, amikor azt kell megtippelni, hogy ehhez havonta mennyit szükséges félretenni.
