A Hóvége.hu foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat. Most ebből idézünk.
A kötelesrész nem minden rokon joga, kör viszonylag szűk: az örökhagyó leszármazója, házastársa, valamint (ha a törvényes öröklés rendje szerint örökölne) a szülő tartozik ide. A szülő csak akkor, ha az örökhagyónak nincs leszármazója.
A főszabály egyértelmű: a kötelesrész a törvényes örökrész egyharmada. Ha két gyermek örökölne, és az egyik kimarad a végrendeletből, akkor nem a fele jár neki, hanem ennek az egyharmada, vagyis a teljes hagyaték körülbelül egyhatoda.
A kötelesrész nem érvényesül automatikusan, ez egy igény, amelyet a jogosultnak kell érvényesítenie a hagyatékban részesülőkkel szemben. z igény ráadásul nem marad fenn korlátlan ideig: öt év alatt elévül.
A jogosult főszabály szerint a neki járó értéket követelheti, nem pedig egy konkrét vagyontárgyat, tehát pénzügyi igényről van szó.
Az egyszerű kizárás nem szünteti meg a kötelesrészhez való jogot. Ehhez érvényes kitagadás szükséges, amely csak törvényben meghatározott okok fennállása esetén és megfelelő indokolással érvényes. Egy általános kizáró mondat tehát önmagában nem elegendő.
Egyenes ági rokonok és házastárs esetében teljes illetékmentesség van, így sok esetben tényleges fizetési kötelezettség sem keletkezik.
A magyar jogszabályok szerint az egyenes ági rokonok, így a gyermekek is, illetékmentesen örökölnek a szüleik után. Ez a kedvezmény azonban csak magára az öröklés folyamatára vonatkozik. A probléma akkor kezdődik, ha az örökösök nem ugyanazt tervezik az ingatlannal: például az egyik testvér benne lakna, míg a másik inkább készpénzhez szeretne jutni a saját része után.
Ha a hagyatéki végzés jogerőre emelkedése után dönt úgy az egyik fél, hogy „kivásárolja” a másikat, az már nem öröklésnek, hanem visszterhes vagyonátruházásnak minősül. Ennek az illetéke pedig főszabály szerint a megszerzett tulajdonrész értékének 4 százaléka, ami egy értékesebb ingatlan esetében tetemes összeg, nem beszélve az ügyvédi költségekről.
A felesleges kiadások elkerülésének legfontosabb eszköze az úgynevezett osztályos egyezség. Ez egy olyan megállapodás, amelyet az örökösök még a hagyatéki eljárás keretein belül kötnek meg. Ha a hagyatékban az ingatlan mellett más vagyontárgyak – például készpénz, autó vagy ingóságok – is szerepelnek, az örökösök szabadon variálhatják, ki mit kapjon meg.
Az osztályos egyezség legnagyobb előnye, hogy az így megszerzett vagyon jogilag továbbra is öröklésnek számít, nem pedig adásvételnek vagy ajándékozásnak - írja a Hóvége.hu.
