2026. február 16-tól az OTP Banknál a hitel és az ingatlan értékének aránya már nemcsak a település típusától, hanem az ingatlan energetikai besorolásától is függ - írja a Money.hu.
Az OTP finanszírozási szabályváltoztatásának lényege:
Budapesten és a kiemelt nagyvárosokban a szabályozás szerint az arra jogosultak továbbra is elérhetik a 10%-os önerő melletti lakáshiteleket. Mivel itt a könnyebb értékesíthetőség ellensúlyozza a kockázatokat.
A változás legnagyobb hatása a vidéki, régebbi építésű ingatlanok piacán jelentkezhet. A D vagy rosszabb energetikai kategóriájú, korszerűtlen házak esetében a bank magasabb önerőt kérhet. Ez a gyakorlatban akár 30–40%-os saját forrást is jelenthet.
„A különböző településtípusok esetében négyzetméterenként 319 - 341 ezer forint különbség is lehet a felújított és a közepes állapotú ingatlanok között, ami egy 50 négyzetméteres lakásnál átlagosan 10-15 millió forintos differenciát jelent” – emelte ki Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
A piacvezető bank lépése dominóhatást indíthat el. A szakértők szerint vélhetően a teljes bankszektor követi majd a szigorítást. Ezzel tovább nyílik az olló a kisebb településeken lévő korszerű és a felújítandó ingatlanok piaci értéke között.
Hogy mennyi ingatlant érint kedvezőtlenül az OTP hitelezési szabályváltozása, azt egy közelmúltban közölt statisztika mutatja. A legújabb energetikai osztályozás szerint, 2023 novembere és 2025 júliusa között kiadott tanúsítványok alapján az értékelt lakások egyharmada a két legrosszabb, H és I kategóriába tartozott, a G–I osztályú (energiapazarló, felújítandó épületszerkezetű) ingatlanok együttes aránya pedig 44 százalék volt.
Ezzel szemben a legalább A energiaosztályú, vagyis a mostani új ingatlanokkal szemben elvárt szintet teljesítő lakások részesedése mindössze 14 százalékot ért el, de a legalább B, vagyis a korszerű ingatlanok aránya is csak 18 százalékot tett ki. A családi házak esetében az országos kép még kedvezőtlenebb, hiszen az értékelt épületek mintegy fele (49 százaléka) H–I kategóriájú volt, több mint 60 százalékuk pedig a három legrosszabb energiaosztály valamelyikébe került. - derült ki az MBH Bank által összegyűjtött adatokból.
