Ez most a három legnagyobb stresszforrás a pénzügyeinkben

Kevesek kiváltsága Magyarországon az anyagi biztonság: a lakosság döntő többsége (89%) egzisztenciális szempontból bizonytalanságot érzékel, a felnőtt népesség alig néhány százaléka érez maga mögött stabil pénzügyi hátteret. A legtöbben változatlanul az inflációtól tartanak, ezt a megkérdezettek bő harmada (36%) nevezte meg első számú anyagi veszélyként. Az időskori anyagi biztonság a második legnagyobb félelem: minden negyedik válaszadó (24%) aggódik amiatt, hogy a nyugdíja nem fedezi majd az időskori kiadásait. A megkérdezettek számára stresszforrást jelent a munkahely elvesztésétől (15%), vagy egy tartós betegségtől (14%) való félelem is. Ezek a legfontosabb megállapításai a 18 évnél idősebb hazai népesség körében végzett reprezentatív Provident Barométer kutatásnak.

A válaszok számos demográfiai különbségre is rávilágítottak. A munkahely elvesztése elsősorban a fiatalabbakat aggasztja, míg az időskori anyagi helyzet érthető módon elsősorban az 50+ korosztályt, illetve a nőket nyomasztja. A megbetegedéstől és annak pénzügyi kockázataitól a férfiak és a magasabb jövedelműek szoronganak leginkább.

A kutatás jövőre vonatkozó adatai erőteljes gazdasági borúlátásra utalnak. Rövid távon a kérdezettek kétharmada (65%) arra számít, hogy csökken a jövedelmének vásárlóereje, és csak 14% remél e téren javulást. Ugyancsak kétharmadnyian (66%) készülnek takarékoskodni a fogyasztásban a bizonytalan jövőre gondolva. A személyes fogyasztás növelését mindössze a kutatásban résztvevők 8%-a tervezi a felmérés adatai alapján. A fentiekhez képest már-már bizakodásnak érződik, hogy arra a kérdésre, milyen lesz egy év múlva az anyagi helyzete, csak a relatív többség (45%) válaszolta azt, hogy rosszabb. Javulást 23% valószínűsít, közel egyharmadnyian (32%) pedig arra készülnek, hogy az anyagi helyzetük változatlanok maradnak.

A kutatásban résztvevők egynegyede még olyan pénzügyi válság idején sem kér tanácsot a pénzügyekben, mikor a gazdasági helyzet (például egy külső válság vagy az árak hirtelen meglódulása miatt) rövid időn belül jelentősen megváltozik. Akik pedig mégis informálódni akarnak, a leggyakrabban a családtagokhoz, barátokhoz (41%) fordulnak, vagy az interneten, a közösségi médiában, az influenszerek csatornáin (21%) keresgélnek. Gazdasági elemzők, neves közgazdászok cikkei, nyilatkozatai csupán a felnőtt lakosság egyötöde számára jelentenek orientációt, és még ennél is kevesebben, 15%-nyian vannak, akik pénzügyi tanácsadó segítségét veszik igénybe. 

A kutatás jövőre vonatkozó adatai erőteljes gazdasági borúlátásra utalnak. Rövid távon a kérdezettek kétharmada (65%) arra számít, hogy csökken a jövedelmének vásárlóereje, és csak 14% remél e téren javulást. Ugyancsak kétharmadnyian (66%) készülnek takarékoskodni a fogyasztásban a bizonytalan jövőre gondolva. A személyes fogyasztás növelését mindössze a kutatásban résztvevők 8%-a tervezi a felmérés adatai alapján. A fentiekhez képest már-már bizakodásnak érződik, hogy arra a kérdésre, milyen lesz egy év múlva az anyagi helyzete, csak a relatív többség (45%) válaszolta azt, hogy rosszabb. Javulást 23% valószínűsít, közel egyharmadnyian (32%) pedig arra készülnek, hogy az anyagi helyzetük változatlanok maradnak.

A kutatásban résztvevők egynegyede még olyan pénzügyi válság idején sem kér tanácsot a pénzügyekben, mikor a gazdasági helyzet (például egy külső válság vagy az árak hirtelen meglódulása miatt) rövid időn belül jelentősen megváltozik. Akik pedig mégis informálódni akarnak, a leggyakrabban a családtagokhoz, barátokhoz (41%) fordulnak, vagy az interneten, a közösségi médiában, az influenszerek csatornáin (21%) keresgélnek. Gazdasági elemzők, neves közgazdászok cikkei, nyilatkozatai csupán a felnőtt lakosság egyötöde számára jelentenek orientációt, és még ennél is kevesebben, 15%-nyian vannak, akik pénzügyi tanácsadó segítségét veszik igénybe.