A mesterséges intelligencia (AI) rohamos léptékben alakítja át a mindennapi szokásainkat, és ma már nemcsak a szövegírásban vagy tanulásban támaszkodunk a technológiára, hanem az anyagi biztonságunkat érintő kérdésekben is. Bár a lakosság 96%-a tisztában van a technológia létezésével, mindössze 40%-uk érzi magát valóban tájékozottnak a témában.
A Generali Biztosító megbízásából készült országosan reprezentatív kutatás szerint a magyarok 23 százaléka már kért pénzügyi tanácsot mesterséges intelligenciától, további 27 százalék pedig nyitott lenne erre a jövőben. Vagyis minden második magyar el tudja képzelni, hogy pénzügyi döntései során AI segítségére támaszkodjon. A válaszadók 7 százaléka már meg is fogadta az AI által adott pénzügyi tanácsot, további 16 százalék pedig legalább részben hagyatkozott rá.
A trend különösen a fiatalabb, 16–29 éves generáció körében látványos, ahol a megkérdezettek több mint 60%-ánál az AI mindennapi segítőtárssá vált a munkában vagy a tanulásban. Ezzel szemben a 60–75 év közötti korosztály jóval tartózkodóbb: 35%-uk még sosem használt semmilyen AI-alapú eszközt.
„A kutatás legfontosabb tanulsága számomra az, hogy az emberek egyre nagyobb bizalommal fordulnak a mesterséges intelligencia felé, miközben a technológia működését és korlátait még viszonylag kevesen értik igazán. Ez önmagában nem probléma, hiszen az AI rendkívül hasznos eszköz lehet a tájékozódásban. A pénzügyekben azonban különösen fontos, hogy ne tévesszük össze a gyors információt a személyre szabott tanácsadással. Egy algoritmus nem látja az élethelyzetünket, a céljainkat vagy a kockázatvállalási hajlandóságunkat. Éppen ezért a fontos pénzügyi döntésekben továbbra is nélkülözhetetlen az emberi szakértelem” – mondta Kármán Dániel, a Generali Biztosító AI vezetője.
Vezetőként sem szabad átadni a teljes irányítást az AI-nek. A Bath-i Egyetem kutatóinak elemzése szerint a ChatGPT-hez hasonló generatív mesterséges intelligencia (AI) eszközök alkalmazása háttérbe szoríthatja azt a kritikus ítélőképességet, amelyet a vezetők első kézből, saját tapasztalataik révén építenek fel. A szakemberek rámutatnak, hogy a technológia használata megakadályozza a morális meglátások, a kontextusmegértés és a hatékony feladatmegoldási ismeretek fejlődését - írta a közelmúltban a HR Portal.
Dirk Lindebaum professzor, a Bath-i Egyetem Üzleti Iskolájának oktatója szerint ez komoly kockázatokat hordoz magában a szervezetek számára:
"Ahogy a vezetők egyre inkább a generatív AI-ra bízzák az ötletelést vagy a gyakorlati problémák megoldását, úgy hagyatkoznak egyre kevesebb saját ítéletre. Idővel ez csökkentheti a tanulási képességüket, a kritikus gondolkodást, valamint annak előrejelzését, hogy milyen lépésekre van szükség a jövőbeli célok eléréséhez."
A kutatók ugyanakkor megvizsgálták azt is, hogyan fordítható pozitív irányba a technológia: ha az AI-t nem a gondolkodás helyettesítésére, hanem a reflexió eszközeként használják.
