A Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint 2026-ban az infláció éves átlagban 3 és 4 százalék között alakulhat. A jegybank szerint az árstabilitás fokozatosan erősödik, de az inflációs kockázatok nem tűnnek el teljesen, különösen a szolgáltatások árainál.
2023-ban volt a magyar inflációs csúcsidőszak, amikor az élelmiszerek és az alapvető szolgáltatások ára rendkívüli mértékben nőtt. A pénzromlás mértéke éves átlagban 17,6 százalékra emelkedett. 2024-ben éles fordulat következett: az infláció éves átlaga 3,7 százalékra lassult.
2025-re az infláció újra kissé emelkedett, az éves átlag 4,4 százalék lett. Ez azt mutatja, hogy a korábbi sokkhatás után a gazdaság nem tért vissza az alacsony inflációs korszakba, hanem egy mérsékelten magasabb árnövekedési pályán stabilizálódott. Ez a környezet határozza meg a 2026-os pénzügyi döntéseket is.
A 2025-ös 4,4 százalékos éves infláció közvetlenül meghatározza több lakossági állampapír 2026-os kamatát. A Babakötvény kamata például minden évben az előző évi infláció plusz 3 százalékpont. Ez azt jelenti, hogy a 2025-ös infláció alapján 2026-ban a Babakötvény kamata 7,4 százalék lesz. Ez a konstrukció továbbra is az egyik legmagasabb, kockázatmentes hozamot kínálja, különösen hosszú távon.
A Prémium Euró Magyar Állampapír (PEMÁP) kamata az euróövezeti inflációhoz kötött, erre jön rá egy előre rögzített kamatprémium. Mivel az eurózóna inflációja 2025-ben 2-3 százalék körüli szinten alakult, a 2026-ban fizetett PEMÁP-kamat várhatóan 3 és 4 százalék közötti sávban lesz, sorozattól függően.
A Prémium Magyar Állampapírnak (PMÁP) is évente egyszer, a kamatforduló napján változik a kamata. A kamatforduló minden sorozatnál más és más időpontban van az évben, így a kamatváltozás csak év közben lép érvénybe, viszont attól kezdve egy évig ezzel a kamattal megy tovább a papír. A tavalyi 3,7 százalékos kamat után idén évi 4,4 százalékra vált a PMÁP kamata, melyhez pluszban - sorozattól függően - 0,1-től 1,5 százalékig terjedő kamatprémium kapcsolódik.
2026-ban a minimálbér bruttó összege 320 000 forint, ami nettóban körülbelül 212 800 forintot jelent. Ez a 2025-ös bruttó 290 800 forintos minimálbérhez képest mintegy 10 százalékos emelést jelent, ami nettó szinten hozzávetőleg 20 000 forintos havi növekedést eredményez a legkisebb keresetű munkavállalóknál.
A garantált bérminimum, amely a szakképzettséget igénylő munkakörök kötelező bérszintje, 2026-ban bruttó 387 000 forintra emelkedett. Ez nettóban megközelítőleg 257 000 forintot jelent. Ez szintén körülbelül 9-10 százalékos emelés a 2025-ös bruttó 354 000 forintos szinthez képest, ami havi nettó szinten 22-24 000 forintos többletet jelent az érintetteknek.
A bérminimumok emelése 2026-ban érdemben javítja a havi jövedelmet, ugyanakkor nem jelent teljes megoldást az elmúlt évek inflációja által okozott veszteségek pótlására. A 2022-2023-as magas infláció miatt a reálbérek korábban jelentősen csökkentek, és a mostani emelés inkább stabilizációt, mint valódi felzárkózást hoz.
Jól járnak viszont az édesanyák, hiszen 2026-ra tovább szélesedett személyi jövedelemadó-mentességük köre. Idén nem kell megfizetniük a 15 százalékos személyi jövedelemadót azoknak, akik három, négy- vagy többgyermekes édesanyák, életkortól függetlenül. Ugyancsak nem kell szja-t fizetni a kétgyermekes édesanyáknak, amennyiben még nem töltötték be a 40. életévüket, illetve a 30 év alatti édesanyáknak a gyermek születését követően szerzett munkajövedelmük után.
Az szja-mentesség a munkabérre vonatkozik. A társadalombiztosítási járulékokat továbbra is meg kell fizetni, de a bruttó bérből nem vonják le a 15 százalékos szja-t, ami közvetlenül növeli a nettó jövedelmet. A 2025 októberében - lapzártakor ezt lehetett még csak tudni - a bruttó átlagkereset 692 700 forint, míg a nettó átlagkereset 482 400 forint volt, ami 104 000 forint szja-fizetési kötelezettséget jelent adókedvezmények nélkül. Vagyis az szja-mentesség ebben az esetben ennyivel növelheti a nettó jövedelmet.
Az ingyenes készpénzfelvétel jogszabályban rögzített lehetőség, amelynek köszönhetően a lakossági bankszámlával rendelkezők havonta meghatározott összegig díjmentesen vehetnek fel készpénzt bankautomatából. Ez a lehetőség évek óta része a magyar pénzügyi rendszernek, 2026-ban azonban fontos változás lép életbe.
Az ingyenes készpénzfelvétel nem automatikus, hanem feltételekhez kötött. A számlatulajdonosnak előzetesen nyilatkoznia kell a bankjánál erről. A kedvezmény havonta legfeljebb két ATM-es felvételre vonatkozik. Csak forintban vezetett lakossági bankszámlára érvényes. Kizárólag magyarországi ATM-eknél használható ki. Ha a számlatulajdonos a keretet túllépi, vagy havonta kettőnél többször vesz fel készpénzt, a további tranzakciók már díjkötelesek.
2025-ben az ingyenesen felvehető készpénz havi összeghatára 150 000 forint volt. 2026 februárjától ez az összeg 300 000 forintra emelkedik, vagyis megduplázódik a díjmentes keret. Fontos, hogy akik korábban már megtették az ingyenes készpénzfelvételről szóló nyilatkozatot, azoknak 2026-ban nincs teendőjük. A meglévő nyilatkozat automatikusan érvényes az új, magasabb összegre is.
2025 szeptemberében elindult az Otthon Start, ami egy fix 3 % kamatozású, akár 25 éves futamidejű, államilag támogatott lakáshitel. A konstrukció az első lakást vásárlók számára nyitotta meg a kedvezményes hitelhez jutás lehetőségét 50 millió forintos hitelösszegig, akár 10 százalékos önerővel. 2025 novemberében már a bankok összesen 273,99 milliárd forintnyi új lakáshitel-szerződést kötöttek, amiből 222,64 milliárd forint közel 81,3 % volt támogatott hitel.
2026-ban némileg visszafogottabb lakáshitelezés várható, ám a kereslet magas szinten stabilizálódhat. Ennek oka a használt lakások jelentős drágulása, valamit az, hogy sokan inkább megvárják az új, Otthon Start lakóparkok értékesítésének elindulását. Mivel az Otthon Start hitellel legfeljebb bruttó 1,5 millió forintos négyzetméterárú ingatlan vásárolható meg, ez az ingatlanpiaci áremelkedésnek gátat szabhat.
2026-tól megváltozott a jövedelemarányos törlesztési mutató (JTM) alkalmazása, de nem a százalékos plafonokat írták át, hanem azt, hogy kit tekint a szabály magasabb jövedelműnek. A legfontosabb változás, hogy a kedvezőbb JTM-sáv alsó határa 600 000 forintról 800 000 forintra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy aki 600 000 és 799 999 forint közötti nettó jövedelmet keres, az 2026-tól szigorúbb törlesztési korlát alá esik, mint korábban.
800 000 forint alatti nettó jövedelemnél a hiteltörlesztő maximális aránya változó vagy 5 évnél rövidebb kamatfixálás esetén 25 százalék, 5-10 év kamatfixálásnál 35, legalább 10 évre rögzített kamatnál pedig 50 százalék. 800 000 forint nettó jövedelemtől rövid kamatfixálásnál 30, 5–10 év kamatfixálásnál 40, legalább 10 évre fix kamat esetén pedig 60 százalék.
