A PwC felmérése szerint a válaszadó magyarországi munkavállalók leginkább a bérekkel elégedetlenek: 51% úgy érzi, hogy fizetése nem követte az inflációt, és 48% kifejezetten kevésnek tartja a juttatásokat. Emellett a túlterheltség is meghatározó tényező: 36% szerint túl sok a feladat, és magas a stressz, míg 31% a munkahelyi kapcsolatokkal elégedetlen. A jövő miatti aggodalom szintén erősödik: a kutatásban részt vevők 23%-a bizonytalannak érzi saját szakmai kilátásait.
A munkahelyváltás elsődleges mozgatórugója továbbra is a személyes jóllét: 37% a jobb munka-magánélet egyensúlyát, 28% pedig a magasabb fizetést tartja legfontosabb szempontnak. A szakmai kihívás vagy előrelépés jóval hátrébb sorolódik - mindössze 13% keres izgalmasabb feladatokat, és csak 11%-ot motivál a rugalmasabb munkavégzés.
A megkérdezett munkavállalók többsége továbbra sem készül aktív munkahelyváltásra: 78% nem tervez lépni a következő egy évben, ami gyakorlatilag megegyezik az elmúlt három év stabil trendjével (2022–2024 között 76–79%). Ugyanakkor a passzív nyitottság erős: 40% nem keres állást, de egy jó ajánlatra igent mondana, ami láthatóvá teszi a felszín alatti bizonytalanságot. A fluktuációs kockázat így rejtetten tovább él, különösen a kékgallérosok körében, ahol az aktív váltási szándék 10% fölé emelkedik.
A munkavállalók 2025-ben valamivel nehezebbnek érzik az elhelyezkedést, mint korábban: az átlagérték 5,45, szemben a 2024-es 5,41 és a 2023-as 5,09 ponttal. A fehérgallérosok különösen bizonytalanok, az ő értékük 5,58, míg a kékgallérosok valamivel optimistábbak (5,26). Vagyis az irodai/szellemi pozíciók piacán erősebb lett a verseny, miközben a fizikai munkakörökben dolgozók továbbra is kedvezőbbnek érzik az elhelyezkedési esélyeiket.
A mesterséges intelligencia gyors térnyerése is nehezíti a fiatal, gyakorlattal nem rendelkező, ám magas elvárásokat támasztó Z generációsok helyzetét: a belépő szintű, rutinszerű feladatok jelentős része automatizálódik: a generatív és agentic AI napról napra jobban kiváltja azokat a munkafolyamatokat, amelyek korábban természetes gyakorlóterepet adtak a pályakezdőknek. Az AI hatékonyabbá teszi a működést (a válaszadók 42%-a már használ mesterséges intelligenciát, ötödük munkához is), ugyanakkor új dilemmát teremt: ha nincs junior, ki lesz később senior? Ki hordozza tovább a szervezeti tudást?
A munkaerőpiac történetében először fordul elő, hogy a belépő szintek zsugorodását nem gazdasági recesszió okozza, hanem technológiai modernizáció.
A KSH legutóbbi jelentése szerint tavaly novemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 756 400, a nettó átlagkereset 525 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 8,9, a nettó átlagkereset 10,2, a reálkereset pedig 6,2 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.
A nettó átlagkereset emelkedése a 2025. július 1-jétől bevezetett magasabb összegű családi kedvezmény és a 2025. október 1-jétől bevezetett három gyermeket nevelő anyák kedvezménye miatt haladta meg a bruttó átlagkereset növekedését - jegyezte meg a hivatal.
A bruttó kereset mediánértéke 600 000, a nettó kereset mediánértéke 417 900 forintot ért el, 10,1, illetve 10,5 százalékkal magasabb értéket mutatott az előző év azonos időszakánál.
