2015 és 2024 között a bruttó jövedelem több mint két és félszeresére, a nettó pedig csaknem két és félszeresére nőtt. Ez a tendencia egyértelműen a lakosság hosszabb távú életszínvonal-emelkedését tükrözi. 2024-ben az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 3 millió 673 ezer forintot tett ki, míg a nettó elérte a 2 millió 797 ezer forintot - idézi a kutatást az Economx.
2024-ben minden háztartástípusnál nőtt az egy főre jutó éves nettó jövedelem, de a különbségek továbbra is jelentősek maradtak a családi összetétel szerint. A legjobban az egyszemélyes, 65 év alatti férfiak éltek: az ő éves nettó jövedelmük 4 millió 94 ezer forint volt, ami 46,4 százalékkal haladta meg az országos átlagot, és 13,2 százalékkal a hasonló korú, egyedül élő nőkét.
A gyermekes családok jövedelmi helyzete ezzel szemben továbbra is elmaradt az átlagtól. Közülük a legnehezebb helyzetben a két felnőttből és három vagy több gyermekből álló háztartások vannak: az ő egy főre jutó éves nettó jövedelmük 1 millió 989 ezer forint volt, ami 28,9 százalékkal kevesebb az országos átlagnál. Összességében a gyermekes háztartások jövedelme az egyedül élők vagy gyermektelen párok bevételeinek csupán alig több mint kétharmadát éri el.
A legmagasabb egy főre jutó éves nettó jövedelmet az 55–64 éves referenciaszeméllyel rendelkező háztartások érték el: 3 millió 268 ezer forintot. A skála másik végén a legfiatalabb, 25 év alattiak álltak, akiknél az éves nettó jövedelem 2 millió 234 ezer forint volt – ez 20,1 százalékkal maradt el az átlagtól.
A képzettség továbbra is az egyik legerősebb meghatározó tényező a jövedelmek szempontjából. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők átlagosan 3 millió 712 ezer forintos éves nettó jövedelemmel bírtak, ami 32,7 százalékkal magasabb az országos átlagnál. Ezzel szemben az alapfokú végzettségűek mindössze 1 millió 648 ezer forintot kerestek, vagyis az országos szint alig 59 százalékát.
Budapest továbbra is messze az ország leggazdagabb térsége: az egy főre jutó éves nettó jövedelem itt 3 millió 729 ezer forint volt, ami 33,3 százalékkal haladta meg az országos átlagot. Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön az egy főre jutó nettó jövedelem csupán az országos átlag 82,9–83,5 százalékát érte el.
Az egészségi állapot nemcsak az életminőséget, hanem a megélhetést is befolyásolja – derül ki Elek Péter, az ELTE adjunktusa és a KRTK KTI kutatója által bemutatott elemzésből.
A 2009–2017, majd 2021-es adatokat vizsgáló elemzés 30–54 éves korosztályra fókuszált, és kimutatta: azok a munkavállalók, akik a megelőző évben kórházi ellátásban részesültek vagy gyógyszeres kezelés alatt álltak, jelentősen alacsonyabb fizetést kapnak, mint egészséges társaik. A legnagyobb bérelmaradás a pszichiátriai betegek körében tapasztalható, de a cukorbetegek és szív-és érrendszeri betegek is érzik a gazdasági következményeket.
Jó hír, hogy a daganatos betegek középtávon gyakran visszanyerik korábbi keresetüket, ha sikeresen lezárul a kezelésük, és újra munkába tudnak állni. Az viszont riasztó, hogy Magyarországon a depresszió már a második leggyakoribb tartós munkaképesség-csökkenést okozó betegség, gazdasági hatásai pedig az OECD szerint a GDP több mint 3 százalékát emésztik fel.
Elek Péter szerint az adatok világosan jelzik: a betegségek nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági kockázatot is jelentenek, különösen akkor, ha a kezelésekhez vagy a munkahelyi reintegrációhoz nincs megfelelő támogatás. Éppen ezért a jövőben a munkaerőpiac és az egészségügyi ellátás összehangolása kulcsfontosságú lesz.
