A harmadik negyedév végén eddig soha nem látott mennyiségű, közel 510 ezer, értékpapír-befektetésekre szolgáló tartós befektetési számlát vezettek a pénzügyi szolgáltatók, ami nagyjából 15 ezerrel több a június végén kimutatott számnál. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint éves összevetésben még látványosabb a növekedés: 2024. első őszi hónapjához képest 35,7 százalékkal – bő 134 ezerrel – emelkedett a számlák száma. A TBSZ-eken tartott értékpapírok értéke pedig szeptemberre megközelítette a 7374 milliárd forintot, ami közel 30 százalékkal több az egy évvel korábbinál – és szintén új csúcs.
A TBSZ-ek iránt 2023-ban ugrott meg az érdeklődés, amikor a legtöbb megtakarítás és befektetés hozamánál 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) is bevezettek az addig is élő, 15 százalékos kamatadó mellé. Ez a változás viszont a TBSZ-eket nem érintette, így sokan ebben a konstrukcióban látták a menekülőutat a megnövekedett adóterhek elől. Miután a kezdeti tapasztalatok szerint az ügyfelek egy része kifejezetten a szocho elkerülésének céljával, és nem tartós befektetésben gondolkodva nyitottak TBSZ-t, 2025. elejétől módosított az adózásra vonatkozó szabályokon a kormány.
Az új szabályozás szerint, ha három éven belül törik fel a TBSZ-számlát, 15 százalék szja és 13 százalék szocho terheli az elért hozamot. A 3 és 5 év közötti idősávban 10 százalékos szja-t, és 8 százalék szochót kell fizetnie a kisbefektetőnek, a teljes adómentesség pedig – ahogy korábban is – csak az ötéves időszak leteltével jár. Mindez azt jelenti, hogy valamekkora adóelőny eléréséhez legalább három évig fenn kell tartani a számlát. Ezzel együtt a TBSZ még mindig nagyon vonzó megoldás azoknak, akik közép- és hosszú távon terveznek értékpapír-befektetéseket, így okkal feltételezhető, hogy a konstrukció népszerűsége (és a vezetett számlák száma) az előttünk álló időszakban is tovább nő majd - írja a Biztosdöntés.hu portál.
Hogyan milyen kedvezményeket kínálnak a bankok a tbsz-számla vezetéséhez, arról itt olvasható egy gyűjtés a pénzügyi portáltól.
Az MNB adatai szerint szeptember végén a háztartásoknál lévő értékpapír-állomány csak kevéssel maradt el a 29 000 milliárd forinttól. A portfólió legnagyobb szeletét változatlanul az állampapírok adják, ám figyelemre méltó, hogy az állományuk 5 százalékkal csökkent a szeptemberig tartó egy év alatt, így már csak 44,8 százalékát adják a teljes tortának.
Ezzel szemben a háztartások értékpapír-számláin lévő befektetési jegyek értéke több mint az ötödével nőtt 12 hónap alatt, így a portfólión belüli részesedésük mostanra 44 százalékra ugrott.
