Az év utolsó hónapjai általában a tartós befektetési számlák (tbsz) időszaka: sokan ilyenkor indítanak új számlát, hogy a következő öt év hozamait adómentesen gyűjthessék.
Az első félév végén megközelítette a 14,4 millió forintot az egy tbsz-re jutó, átlagos vagyon. a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a bankoknál, brókercégeknél és fióktelepeknél vezetett számlák száma június végén meghaladta a 494 ezret, ami rendkívül gyors, 38,2 százalékos növekedést tükröz az egy évvel korábbi mennyiséghez képest. Hogy mekkora lesz a roham, még nem látható, azonban az idő előtti feltörésben bekövetkezett változások mérsékelhetik az érdeklődést.
Korábban, ha valaki idő nyúlt hozzá a tartós befektetési számlájához, elveszítette ugyan az adómentességet, de nem kellett szochót fizetnie a hozam után. A 2023-as változásokat követően azonban, az idén nyitott TBSZ-ek hozama feltörés esetén már szochoköteles akkor is, ha az adott befektetés (pl. állampapír vagy részvény) egyébként mentes lenne ettől az adónemtől.
Ez azt jelenti, hogy rosszabbul járhatnak, akik állampapírt, tőzsdén jegyzett részvényt, részvény- vagy ingatlanalapot tartanak TBSZ-en, és a tartási idő lejárta előtt feltörik a számlát.
Ők ugyanis ilyenkor a 15 százalék kamatadó mellett 13 százalék szochót is kötelesek fizetni, miközben ugyanaz az eszköz normál számlán továbbra is szochomentes maradna - írja a Világgazdaság.
Fontos kiegészítés, hogy nem minden olyan alap számít jogilag részvényalapnak, amelynek a nevében szerepel a „részvényalap” kifejezés.
A minősítés (80 százalék részvényaránytól számít annak) az alapkezelő által közzétett alapkezelési szabályzatban található. Ellenben, ha az alapnak például csak 60–70 százaléka részvény, akkor az nem részvényalap, és a hozama kamatjövedelemnek minősül, tehát szocho is terheli.
A TBSZ továbbra is hatékony és adómentes forma azoknak, akik valóban hosszú távra fektetnek be. Ugyanakkor a friss szabályváltozás miatt idén már magasabb adóval kell számolniuk a kevésbé türelmes megtakarítóknak.
