Az esetről az áldozat magyar hölgy az Economx-nak számolt be. A férfival – aki brit állampolgárnak adta ki magát, és a társkeresőn még E.O. monogrammal volt regisztrálva – január 20-án kezdett el beszélgetni az áldozat.
A Tinder után röviddel a WhatsAppra váltottak, mert a férfi azt mondta, törli a Tinder-profilját, hogy a nő nehogy azt gondolja, több hölggyel is ismerkedik egyszerre. A hölggyel folyamatosan építette a bizalmat, és nagyon óvatosan, minden lépésnél a kezét fogva javasolta számára, hogy, hogy szálljon be a nő is a kripto-bizniszbe, mert most két hétig kivételesen sikeres időszak van.
Minden nap szinte folyamatosan chateltek.
Egy Kraken nevű alkalmazást is letöltött a hölgy, ahova feltöltött 100 eurót, ami nagyságrendileg 38 ezer forintnak felel meg.
Ekkor mindenféle utasítást kellett végrehajtania az áldozatnak – például képernyőfotót küldenie a folyamatról –, mindezt persze annak érdekében, hogy a csaló tanításként és biztos háttérként tudja támogatni a folyamat során és garantálni tudja a sikert.
A Krakenből való utalást követően – biztonsági okokból - csak három nappal később jelent meg a nő pénze egy felületen – de valójában nem tudja, hová utalta az összeget.
Az első befektetést a nő természetesen sikerrel zárta, de ekkor a csaló további összegek kiutalására ösztönözte őt a rövid, a kéthetes garantáltan sikeres kriptobefektetési időszakra hivatkozva.
Ekkor a magyar nőnek már gyanús volt, hogy átverték.
Megkérte a férfit, hogy küldjön egy hangüzenetet, vagy találkozzanak, hogy tudja, bízhat benne, hiszen manapság a mesterséges intelligencia (AI) már képes érzelmeket kommunikálni és bizalmat is építeni. A férfi azt ígérte, hogy másnap küld egy hangüzenetet, de ez nem történt meg.
A rendőrségen tett feljelentéskor a hatóság nem biztatta semmivel, hogy megtalálják a csalót: azt mondták az áldozatnak, hogy sok ilyen esettel találkoznak és nem tehetnek semmit, a lezárásról szóló dokumentumot valószínűleg az előírt 30 napnál is rövidebb idő alatt fogja megkapni.
Nemcsak társkereső oldalakon, hanem váratlan e-mail üzenetekben is belefuthatunk online csalókba.
Legutóbb a NAV nevében támadtak adathalászok, akik a 2025-ös adóévre vonatkozó szja-visszatérítésről tájékoztattak arról hogy "a 2025. évi személyi jövedelemadó bevallása alapján 140 000 forint összegű adó-visszatérítésre jogosult".
A csalók a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nevével és általában a rá jellemző színekkel, arculati elemekkel ellátott üzeneteket küldenek. A most küldött e-mailekben jellemzően a NAV Ügyfélportál hivatalos logóját használják fel. Nem csak adóvisszatérítésre ösztönözhetnek; van, hogy a tartozás azonnali megfizetésére szólítanak fel.
A hivatal hangsúlyozta: a NAV soha nem küld az adótartozás aktuális egyenlegéről, a rendezéséről, vagy az adó-visszatérítés lehetőségéről szóló tájékoztatást e-mailben vagy sms-ben. Az adóhivatal ugyanis azoknak, akik rendelkeznek DÁP-os vagy Ügyfélkapu+-os regisztrációval, a tárhelyükre küld üzenetet. Azokkal pedig, akik még nem regisztráltak, papíralapon - a postán feladott hivatalos levélben - kommunikál.
