A tőkejövedelem a megtakarításokból és befektetésekből származó, adózás utáni jövedelmet jelenti, például osztalék, kamat vagy árfolyamnyereség formájában. Az elemzés szerint a teljes népesség mintegy 3,9 százaléka rendelkezett adózott tőkejövedelemmel. A számítás az állampapírok adómentes hozamait nem tartalmazza.
Településtípusok szerint a fővárosban volt a legmagasabb az egy tőkejövedelemmel rendelkezőre jutó összeg, átlagosan 12 millió forint. A megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban 8 millió, a városokban 6,8 millió, a községekben és nagyközségekben pedig 6,3 millió forint volt ez az érték.
A teljes nettó tőkejövedelem 36,6 százaléka Budapesten keletkezett, ahol a tőkejövedelemmel rendelkezők 25,3 százaléka él. A megyeszékhelyek és megyei jogú városok részesedése 21, a városoké 25, a községeké 16 százalék volt. Az elemzés szerint 148 településen nem keletkezett tőkejövedelem.
Megyei összehasonlításban Pest megyében volt a legmagasabb az egy tőkejövedelemmel rendelkezőre jutó nettó összeg, 9,4 millió forint, ezt Fejér követte 8,8 millió, majd Győr-Moson-Sopron megye 8,2 millió forinttal. A legalacsonyabb értéket Békés megyében mérték, 4,5 millió forinttal.
Az egy lakosra jutó nettó tőkejövedelem országos átlaga 311 ezer forint volt. Budapesten 690 ezer, a megyei jogú városokban 335 ezer, a városokban 241 ezer, a községekben pedig 162 ezer forint jutott egy lakosra. Megyei szinten Pest állt az élen 383 ezer forinttal, míg Nógrádban volt a legalacsonyabb az érték, 107 ezer forint.
Az elemzés szerint az egy lakosra jutó nettó tőkejövedelem 2025-ben is Felcsúton volt a legmagasabb, 11,6 millió forint, ugyanakkor ez jelentős csökkenés az előző évi 31 millió forinthoz képest. A visszaesés hozzájárult ahhoz, hogy Fejér megyében közel 22 százalékkal mérséklődött az egy lakosra jutó tőkejövedelem 2024-hez viszonyítva.
Olvasd el ezt is!
