A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025-ben 42 117 orvos rendelkezett érvényes működési nyilvántartással, míg egy évvel korábban még 43 123-an voltak. Ez 2,3 százalékos csökkenés, amely megtörte a 2020 óta tartó növekedési trendet. Négy év alatt korábban közel 16 százalékkal nőtt az aktív orvosok száma, tavaly viszont már fordulat következett.
A korösszetételben akad kedvező fejlemény. A 35 év alatti és a középkorú orvosok aránya egyaránt emelkedett, miközben kevesebben dolgoztak 65 éves kor felett. Ez arra utal, hogy lassan elindult a generációváltás. Az idősebb korosztály súlya azonban még mindig jelentős, hiszen minden ötödik orvos már betöltötte a 65. életévét.
A legnagyobb feszültség továbbra is az alapellátásban látszik. A Magyar Orvosi Kamara és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint 2026 márciusában 6373 háziorvosi praxis működött az országban, közülük 1021 betöltetlen volt. Ez országosan 16 százalékos hiányt jelent. Vidéken még rosszabb a helyzet, ott a praxisok 17,4 százalékában nincs állandó orvos, Budapesten 10,2 százalék ez az arány.
Tavaly összesen 5371 háziorvos és házi gyermekorvos dolgozott Magyarországon, ami 1,8 százalékos éves csökkenés. A gyermekellátásban ennél is nagyobb, 3,8 százalékos visszaesést mértek. Pest vármegyében jut a legkevesebb, Baranyában a legtöbb háziorvos és gyermekorvos tízezer lakosra.
Egy háziorvosra 2025-ben átlagosan 13 410 betegmegjelenés esett, 3,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A legnagyobb terhelést Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérték, a gyermekorvosoknál pedig még gyorsabban nőtt a betegforgalom.
A számok alapján a következő évek egyik legfontosabb feladata az utánpótlás erősítése, a praxisok vonzóbbá tétele és a munkaterhek csökkentése lesz. Enélkül tovább nőhetnek a területi különbségek, a betöltetlen körzetek száma és a még dolgozó orvosokra nehezedő nyomás.
(Vg)
