Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is tűnt az infláció. Mindez azt támasztja alá, hogy az inflációt elsődlegesen és döntő mértékben kínálati oldali faktorok és költségtényezők befolyásolták. Mint a miniszter megállapította, ilyen helyzetben és ilyen körülmények közepette az infláció visszaszorításában a kormánynak jelentősebb eszköztára volt arra, hogy keményebben lépjen fel az infláció ellen, mint a jegybanknak. A kabinet éppen ezért vezette be azokat a hatékony és eredményes eszközöket, mint például az ársapkák, a kötelező akciózás és az online árfigyelő rendszer, amelyek jelentősen járultak hozzá az infláció gyors letöréséhez, olvasható a közleményben.

Nagy Márton jelentős eredménynek tartja, hogy az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal mérséklődtek az árak, így havi alapon alacsonyabb lett az élelmiszerek, a háztartási energia és a járműüzemanyagok ára is.

Az infláció csökkenését tekintve az utóbbi hónapok további pozitív fejleménye a termelői árak jelentős és folyamatos csökkenése, beleértve az élelmiszer-alapanyagok árának visszaesését is, amely tovább segíti az árak mérséklődését és a dezinflációs folyamatok felerősödését.

A miniszter hangsúlyozta, hogy ezzel az infláció kezelése újabb szakaszába lép, dezinflációs környezetben a jegybank szerepe újra jelentősebbé válik, szerepe az árstabilitás biztosítása okán megnő. Az MNB-nek üzenve azt is megjegyezte:

visszatekintve a decemberi 5,5 százalékos inflációra és a jegybanki 10,75 százalékos alapkamatra, a reálkamat mértéke több mint 5 százalékos, ami továbbra is negatívan befolyásolja a gazdasági teljesítményt

Az inflációt a kormány visszaszorította ( a 2023- egészére vonatkozó pénzromlási adatról ITT írtunk), így ráfordulhat 2024-es fő feladatára, azaz a gazdasági növekedés helyreállítására.

A kormány célja, hogy a GDP növekedése újra dinamikus, 4 százalék körüli szintre álljon vissza, ennek érdekében három területen kell előrelépni:

  • Első lépésként helyre kell állítani a lakossági fogyasztást.
  • Második lépésként helyre kell állítani a belgazdasági termelést és beruházásokat.
  • Harmadik lépésként tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást ,el kell érni, hogy a 15-64 éves korosztályban az aktivitási ráta a jelenlegi 78 százalékról 85 százalékra növekedjen.