Még 2026-ban átalakulhat a munkaidő szabályozása Németországban, ami több millió dolgozó, köztük az ott munkát vállaló magyarok mindennapjait is érintheti. Bärbel Bas szociáldemokrata munkaügyi miniszter bejelentése szerint júniusban érkezik az első törvényjavaslat, amely a mostani napi munkaidőkorlát helyett rugalmasabb rendszert vezetne be.
A változás lényege, hogy a megszokott napi nyolcórás munkanap helyett heti munkaidőkeret kerülne előtérbe. A tervek szerint a felső határ heti 48 óra lenne, vagyis a munkaidőt egyenlőtlenebbül is el lehetne osztani a hét napjai között. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy bizonyos napokon akár 13 órát dolgoznának az alkalmazottak, máskor viszont rövidebb munkanapokkal számolhatnának.
A kormány szerint a cél a rugalmasabb foglalkoztatás, valamint a munkaidő-nyilvántartás átláthatóbbá tétele. A jogalkotók azt is szeretnék elérni, hogy a napi munkaidő ne hosszabbodjon meg fokozatosan, nehezen követhető túlórákkal és adminisztratív kiskapukkal.
A szakszervezetek – köztük a Német Szakszervezeti Szövetség – attól tartanak, hogy a heti munkaidőkeret nem a gazdasági növekedést segítené, inkább csak nagyobb terhet rakna a dolgozókra. Szerintük a hosszabb munkanapok növelhetik a betegségek kockázatát, és kiszolgáltatottabbá tehetik az alkalmazottakat a munkaadókkal szemben.
A munkáltatói oldal viszont támogatja az irányt. A Bajor Vállalkozások Szövetsége szerint a jelenlegi, napi legfeljebb 10 órás munkaidő túl merev szabály, az uniós keretrendszerhez igazodó heti korlát pedig könnyebbé tehetné a munka és a családi élet összehangolását.
A vita hátterében az is ott húzódik az Economx szerint, hogy a német munkaerőpiacon már most sokan dolgoznak többet a megszokottnál. Egy felmérés szerint 2024-ben a német alkalmazottak körülbelül 638 millió órányi fizetetlen túlórát teljesítettek, illetve a dolgozók közel fele gyakran túllépi a nyolcórás munkanapot.
