A Német Gazdasági Intézet (IW) legújabb tanulmánya rámutat: több mint 260 ezer álláshely betöltetlen a tíz legnagyobb, szakképzett munkaerőhiánnyal sújtott ágazatban – ezen belül körülbelül 46 ezer dolgozó az egészségügyből hiányzik.
A magyar elvándorlók körében egyik leginkább megcélzott ágazatban, a németországi építőiparban is hasonló az arány: ott összesen több mint 41 ezer álláshelyre várnak jelentkezőket a cégek, míg a közigazgatásban és a szociális szolgáltatások területén 38 ezer nyitott pozíciót jegyeznek.
Az ipari szektoron belül többfelé, például a fémtermékek gyártásában és a gépiparban is hatalmas a szakképzett munkaerőhiány, de a kiskereskedelemből is hiányzik nagyjából 27 ezer ember.
Foglalkozási kategóriák szerinti bontásban a gyógytornászok, fizioterapeuták, továbbá a regisztrált ápolók, a gyermekgondozási szakemberek és a fogászati asszisztensek iránt ezres nagyságrendű a kereslet.
Akárcsak a villanyszerelők, a hegesztők, a vízvezeték-, fűtés- és légkondicionáló szerelők esetében.
Szintén nagy az igény a fuvarozókra és a vendéglátóipari szezonmunkásokra, főként szakácsokra, szálláshelyi alkalmazottakra is, illetve az élelmiszergyártásban például a hentesekre - idézi a Die Zeit cikkét az Economx.
A német bértrendeket befolyásolja a minimálbér változása is, ami a mintegy 46 millió foglalkoztatottból hatmillió embert közvetlenül érint. 2026. január 1-jétől a jelenlegi 12,82 eurós (4980 forintos) óránkénti értékről 13,90 euróra (5400 forintra) nő, míg 2027-től – további 70 centes emeléssel – eléri a 14,60 eurót (5600 forintot) - írtuk korábban.
