Az orosz hatóság növényegészségügyi problémákkal indokolta a tilalmat. Azt állították, hogy több szállítmányban karanténkárosítókat és más szabályozott szervezeteket találtak. Az intézkedés időzítése ugyanakkor politikai találgatásokat egyaránt elindított, mivel Moszkva korábban is alkalmazott agrárimport-korlátozásokat diplomáciai feszültségek idején.
Oroszország kiemelt felvevőpiac a török export számára. Törökország 2025-ben 336,6 millió dollár értékben adott el csonthéjas gyümölcsöket külföldre, ebből több mint 140 millió dollárnyi áru került az orosz piacra. Ez a teljes kivitel több mint 40 százaléka.
A helyzetet tovább élezheti, hogy a török termés a tavalyi fagykárok után jelentősen nőhet. Piaci becslések szerint az idei volumen ismét 4 millió tonna fölé emelkedhet a 2025-ös mintegy 1,5 millió tonnáról. Ilyen kínálat mellett már kisebb exportkorlátozás is gyorsan túlkínálatot okozhat.
Románia és Bulgária földrajzi helyzete, valamint kiépített szállítási útvonalai miatt fontos belépési ponttá válhat, innen pedig már egész Közép-Európa elérhető. A többletáru innen Magyarországra, Szlovákiába, Csehországba és Lengyelországba is továbbindulhat.
A hatás várhatóan először a nagybani és termelői árakban jelenik meg. A Világgazdaság szerint ezzel együtt a üzletláncok jobb beszerzési pozícióba kerülhetnek, miközben a helyi gazdák alkuereje gyengülhet.
A magyar termelők közül főként az őszibarack-, kajszi-, szilva- és meggytermesztők kerülhetnek nyomás alá. A kajszi ára már az orosz intézkedés előtt is alacsonyabb volt a tavalyinál. Július elején több nyugat-magyarországi termelőnél kilogrammonként 550–600 forintos árak is megjelentek, a helyi piacokon pedig 800–900 forint körüli ajánlatokkal lehetett találkozni.
A török gyümölcs ráadásul egy eleve bőségesebb európai szezonba érkezhet. Az előrejelzések szerint az uniós őszibarack- és nektarintermés idén mintegy 8 százalékkal nőhet.
