A megállapodás legnagyobb hatása a dinnyefélék és a trópusi gyümölcsök piacán várható, hiszen a Mercosur-országokból érkező szállítmányok mennyisége évről évre nő. A megállapodás életbe lépésével a vámok eltűnése tovább erősítené ezt a trendet. Az egyezménnyel kedvezőbb feltételekkel érkező zöldségfélék között több olyat is találunk, amelynek Magyarországon is jelentős a termesztése. Ilyen például az argentin fokhagyma, egyes hüvelyesek és a paprika, amelyet a dél-amerikai versenytársak jóval kisebb költséggel állítanak elő.
„A magyar termelők számára a legnagyobb kihívást az árverseny jelenti, a fogyasztók oldaláról pedig a változások kettős hatást hozhatnak” – előlegezi meg a FruitVeB elnöke. Egyrészt azért, mert a piacokon és áruházakban nagyobb választékkal jelenhet meg a déli féltekéről érkező zöldség és gyümölcs, amelynek az ára a vámok lebontásával várhatóan csökkenni fog.
Ez különösen a szezonon kívüli időszakokban lehet kedvező, amikor a hazai kínálat szűkebb. Másrészt viszont a magyar termelők visszaszorulása az elnök szerint hosszabb távon csökkentheti a hazai frissáru arányát, ami a minőség és az ellátásbiztonság szempontjából is kérdéseket vet fel.
A Mercosur-megállapodás tehát alapvetően rendezi át az európai zöldség- és gyümölcspiacot. A dél-amerikai termékek térnyerése erősödik, a magyar termelők versenyhelyzete romlik, a fogyasztók pedig olcsóbb, de egyre inkább importfüggő kínálattal találkozhatnak.
„A kérdés az, hogy a hazai ágazat képes lesz-e alkalmazkodni ehhez a nyomáshoz, vagy a következő években tovább mélyül a piaci kiszolgáltatottság” – mondja az elnök.
Az EU és Marokkó között létrejött agrárkereskedelmi megállapodások is jelentősen átalakították az európai zöldségpiacot az elmúlt évtizedben. „Mára egyértelműen látható, hogy a vámkedvezmények jelentős importnövekedést eredményeztek” – von mérleget a szakember. Ebben a legnagyobb tétel továbbra is a paradicsom, de a megállapodások a paprika- és a zöldbab-termelést is érintik, hiszen ezekben a kultúrákban Marokkó különösen erős exportőr.
A magyar termelők számára – akárcsak a Mercosur-megállapodással – a Marokkóval kötött szabadkereskedelmi egyezménnyel erősödő árverseny és a költségben létező hatalmas különbség jelenti a legnagyobb problémát. A FruitToday elemzése szerint Marokkóban a munkaerőköltség töredéke az európainak. Míg Spanyolországban jelenleg egy munkaóra csaknem tíz euróba kerül (9,74 euró), Marokkóban ennek mindössze egytizede (0,98 euró).
Ez a különbség nemcsak a spanyol, a közép-európai termelőket is hátrányba hozza, hiszen a magyar zöldségágazat munkaerő-igényes kultúrái – például a paprika, a paradicsom és a hajtatott zöldségek – ezzel a költségszinttel biztosan nem tudnak versenyezni” – állítja Apáti Ferenc.
Az uniós termelők helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Marokkóban olyan növényvédő szereket is használhatnak, amelyek az EU-ban tiltottak. Ez nemcsak nagyobb egészségügyi kockázat, így a termelési költség is kisebb és a nagyobb hozamokkal is előnybe kerülnek. (A kész áru behozatala csak növényegészségügyi bizonyítvány mellett lehetséges, valamint az EU-ban előírt hatóanyag-maradék szintek (MRL) érvényesek, de a termelés során használnak olyan vegyszereket, amelyek az unióban nem engedélyezettek.)
A magyar fogyasztók a piacokon és az áruházakban egyre több importzöldséggel találkozhatnak, különösen a téli és kora tavaszi időszakban. A marokkói paradicsom, paprika és zöldbab már most is meghatározó a kínálatban, és a vámkedvezmények miatt ezek ára sokszor alacsonyabb, mint az európai termékeke.
Így a fogyasztó – rövid távon – vonzóbb árakkal szembesülhet. Hosszabb távon ugyanakkor – ha visszaszorul a hazai termelés – az veszélyeztetheti a magyar zöldségellátás stabilitását, és növelheti az importfüggőséget. A FreshPlaza adatai szerint Marokkó már most is az EU egyik legnagyobb külső beszállítója, és a megállapodások további bővülést vetítenek előre.
„A piac tehát kettős irányba mozdul: a fogyasztók olcsóbb és bőségesebb kínálatot kapnak, miközben a magyar termelők egyre erősebb versenybe kerülnek, amely hosszabb távon a hazai zöldségágazat szerkezetét is átalakíthatja, és komolyan veszélyeztetheti az önellátást” – figyelmeztet a FruitVeb elnöke. A szabadkereskedelmi megállapodásokkal azonban így már nemcsak Marokkóból, Törökországból és Egyiptomból érkezhetnek vámmentesen zöldségfélék az Európai Unió területére.
Az EU szabályozásában a durva árletörő hatás elkerülésére érvényben van a Standard Import Value (SIV), azaz a Standard importérték-mechanizmus. A SIV akkor aktiválódik, ha például a paprika ára meghatározott referenciaár alá süllyed.) Ekkor az alacsonyabb ár és a referenciaár különbségét kell megfizetni a fogyasztóknak). A leggyakrabban a marokkói termékek miatt aktiválódik a SIV, mert onnan nagy mennyiségben és szezonálisan koncentráltan érkezik az unió területére a paprika és a paradicsom.
Az EU és Marokkó között 2000 óta létezik szabadkereskedelmi megállapodás, de a marokkói termékek térnyerését tovább erősítette az a 2025-ben megkötött új egyezmény, amely a Nyugat-Szaharából származó termékekre is kiterjesztette a kedvezményeket. Ezzel tovább növelve a marokkói exportpotenciált. Az egyezmény megkötése ellen leginkább a spanyol gazdaszervezetek tiltakoztak. A marokkói import miatt a 2014-2024 közötti időszakban ugyanis 31 százalékkal csökkent a spanyol paradicsomtermelés volumene.
