A videójátékok egyik legvitatottabb funkciója a loot box, vagyis a virtuális zsákmányláda. A játékos pénzért vásárolhatja meg, de előre nem tudja pontosan, milyen jutalmat kap. A Bizottság a kiskorúakat szerencsejáték-szerű viselkedésre ösztönző megoldásokat korlátozná.
Ide tartozhatnak a pay-to-win és pay-to-progress rendszerek is, amelyekben pénzért lehet előnyhöz jutni vagy gyorsabban haladni.
A tervezet a játékokon belüli virtuális pénzek használatát is átláthatóbbá tenné. A fejlesztőknek egyértelműen jelezniük kellene, mennyit érnek ezek valódi pénzben, a kiskorúak pedig alapértelmezés szerint nem használhatnának ilyen fizetőeszközöket.
Az új szabályok jóval túlmutatnának a videójátékokon. Az EU visszafogná például az olyan sürgető üzeneteket is, amelyek valós alap nélkül próbálnak azonnali vásárlásra rávenni bennünket. Egyértelműbbé tennék az influenszerek fizetett hirdetéseinek jelölését és az online árakat is.
Az előfizetések lemondását egyszerűsítenék, és szigorítanának azokon az ingyenes próbaidőszakokon, amelyek észrevétlenül fizetős szolgáltatássá alakulhatnak. A Bizottság becslése szerint az intézkedések évente akár 13,7 milliárd eurót, vagyis közel 5000 milliárd forintot takaríthatnának meg az európai fogyasztóknak.
A European Games Developer Federation és a Video Games Europe közös közleményben támadta a tervezetet. A két szervezet szerint a szabályok túl általánosan fogalmaznak, így akár olyan játékokon belüli vásárlásokat is ellehetetleníthetnek, amelyek nem jelentenek veszélyt a felhasználókra.
Attól tartanak, hogy a szigorítások csökkentenék az elérhető játékok számát, és a szülőktől is elvennék a lehetőséget, hogy saját maguk döntsenek gyermekük vásárlásairól. A változások egyelőre nem léptek életbe. A jogszabályról még az Európai Parlamentnek és az uniós tagállamokat képviselő Tanácsnak is meg kell állapodnia.
