A chayote egyik legnagyobb előnye az igénytelensége: viszonylag kevés gondozással is jól fejlődik, miközben egyetlen tőről akár több kilogramm termést is adhat. Emellett hosszú tenyészidőszaka miatt folyamatosan szüretelhető, ami különösen vonzóvá teszi a kiskerti termesztésben - írja az Agrárszektor.
Az eredetileg Közép-Amerikából származó növény nemcsak a terméshozama miatt értékes, hanem sokoldalúan felhasználható a konyhában is: főzhető, süthető, de akár saláták, turmixok alapanyagaként is megállja a helyét. Semleges íze miatt pedig könnyen beilleszthető a hagyományos magyar ételek közé is.
A chayote évelő, egylaki kúszónövény, amely akár 15-20 méteresre is megnőhet. Termése lapított körte formájú, hossza 7 és 20 centiméter között mozog, súlya akár az egy kilogrammot is elérheti. Lédús, ropogós húsának íze leginkább a patisszonra vagy az uborkára emlékeztet.
Meleg- és párakedvelő növény, bőséges öntözést igényel. Magyarországonn gyakorlatilag nincsenek kártevői és gombás betegségei, ezért növényvédelemre, permetezésre nincs szükség. A fagyot viszont egyáltalán nem viseli.
A betakarított termés hasonlóan a burgonyához hónapokig eláll, a csírázásnak induló darabokat pedig vetőmagként újra elültethetjük tavasszal. Egyébként nemcsak a termése, hanem a gyökérgumója, valamint a zsenge, spenótra emlékeztető ízű hajtásai is fogyaszthatók.
Alacsony a kalóriatartalma és kedvező a glikémiás indexe, magas a víztartalma, rosttartalma jelentős, így az emésztést és a bélflóra egyensúlyát is támogatja. Nagy mennyiségű C-vitamint, valamint káliumot és antioxidánsokat is tartalmaz.
Konyhakertünk sikerének titka tavasszal nemcsak a gondos ápolás, hanem a jó tervezés is. Amint a talaj művelhetővé válik, a hidegtűrő zöldségek akár már márciusban a földbe kerülhetnek. Ilyen például a kifejtőborsó, a sárgarépa, a petrezselyem vagy a vöröshagyma. Sárgarépából egy négyfős család évente akár 25–30 kilogrammot is elfogyaszt, amihez körülbelül 8–10 négyzetméternyi területre van szükség - sorolja a Magyar Mezőgazdaság cikke, amelynek szerzői megnézték, mit, mikor, hogyan és mekkora területre kell vetni, hogy egész évben kielégíthessük egy átlagos méretű család zöldségigényét.
A zöldborsó például nagy helyet igényel: 15 kilogramm terméshez akár 20–25 négyzetméter vetésterület is kellhet. A hónapos retek viszont gyors és helytakarékos növény, néhány négyzetméteren is elegendő mennyiség termeszthető belőle, ráadásul a helye később felszabadul.
Áprilisban kerülhet sor többek között a cékla és a mángold vetésére. A cékla különösen hálás növény: egy család éves, 15–20 kilogrammos szükséglete akár 5–6 négyzetméteren is megtermelhető. A vöröshagyma viszont nagyobb mennyiségben fogy, egy háztartásban akár 40–50 kilogramm is kellhet évente, amihez mintegy 12–15 négyzetméternyi terület szükséges.
A melegigényes növények ideje május közepén, a fagyosszentek után jön el. Ilyenkor vethető a bab, az uborka vagy a csemegekukorica. A zöldbab például rendkívül bőtermő: 10–12 négyzetméteren akár 20 kilogramm termés is betakarítható a tövekről.
A nagyobb területigényű növények közé tartozik a burgonya. Egy négytagú család éves szükséglete akár 150–200 kilogramm is lehet, amihez 60–80 négyzetméternyi terület kellene. Emiatt sok kiskertben inkább csak korai újburgonyát termesztenek.
Összességében egy négyfős család teljes zöldségigényének megtermeléséhez – a burgonyával együtt – mintegy 150–200 négyzetméteres vetésterületre van szükség. Ez soknak tűnhet, de megfelelő tervezéssel és folyamatos vetéssel a kert minden négyzetmétere kihasználható a szezon során.
