Főként szántóföldek szegélyein, akácosok aljnövényzetében és elhanyagolt területeken terjed a foltos bürök, de gyakorlatilag az ország teljes területén jelen van. A fehér virágernyőket hozó, akár kétméteresre is megnövő növény minden része mérgező a levelektől a gyökeréig - hívja fel a figyelmet az Agroinform.
Fő hatóanyaga, a koniin nevű alkaloida az idegrendszert támadja meg, súlyos esetben pedig légzésbénulást és fulladást okozhat. Elfogyasztása már kis mennyiségben is végzetes lehet. Nem véletlen, hogy a legenda szerint az ókorban Szókratész kivégzésekor is ezt használták méregként.
Különösen addig megtévesztő, amíg fiatal hajtásai vannak, mert ilyenkor még nem érződik erős, kellemetlen szaga. Később azonban jellegzetes egérvizeletre emlékeztető odőrt áraszt, vastag, üreges szárát pedig lilás-barnás foltok tarkítják.
Laikusoknak már csak azért sem ajánlott vadon termő ernyősvirágzatú növényeket gyűjteniük, mert a hasonló fajok közötti különbségek felismerése komoly szakértelmet igényel. A foltos bürök például könnyedén összetéveszthető a petrezselyemmel és több turbolyafajjal - köztük a bódító barabollyal - is.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ honlapján elérhetővé vált egy új adatbázis, amely a leggyakrabban előforduló mérgező, allergén, irritáló, maró hatású vagy rákkeltő növényfajokat tartalmazza.
Külön figyelmet kaptak azok a növények, amelyekkel kapcsolatban gyakran érkeznek lakossági megkeresések vagy bejelentések az NNGYK-hoz. Az adatbázis nemcsak az emberre, hanem – ahol megbízható információ rendelkezésre áll – az állatokra gyakorolt mérgező hatásokat is feltünteti.
A gyűjteményben több kép is található az egyes növényekről, így azok könnyebben beazonosíthatók. Emellett részletes leírás olvasható a növénnyel történt expozíció hatásáról – például lenyelés, pollen belélegzése vagy bőrrel való érintkezés tekintetében. Az adatbázis itt tekinthető meg.
Magyarországon évente mintegy 200–250 növénymérgezési esetet jelentenek az ellátást végző egészségügyi intézmények, ám a mérgező növények véletlen vagy szándékos fogyasztása ennél jóval gyakoribb. Az ilyen esetekkel kapcsolatos tájékoztatást is végző Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálathoz (ETTSZ) évente 350–450 hívás érkezik mérgező vagy annak vélt növények lenyelésével, illetve nedvük bőrre kerülésével kapcsolatban.
A legtöbb ilyen incidens az 1–4 éves korosztályt érinti, mivel a kisgyermekek ebben az életkorban hajlamosak mindent a szájukba venni, megkóstolni. Esetükben leggyakrabban a színes bogyók, virágok, a vázában tartott virág vízének elfogyasztása vagy a nektár kóstolgatása okozhat mérgezést.
A mérgező hatásra, a várható tünetekre és a szükséges teendőkre – mint például az elsősegélynyújtás, az otthoni megfigyelés vagy a kórházi ellátás szükségessége – vonatkozóan az ETTSZ ingyenesen hívható, éjjel-nappal elérhető zöldszámán, a 06 (80) 20 11 99 telefonszámon kérhető tájékoztatás.
Az adatbázis tartalmaz információt a növények által kiváltott hatások erősségéről (mérgezés vagy allergenitás szempontjából), valamint általános tanácsokat is ad arra vonatkozóan, hogyan előzhetjük meg a mérgezést, illetve mit tegyünk, ha pollenallergiában szenvedünk.
