A Balkánról és Kis-Ázsiából származó örökzöld cserje, a babérmeggy nemcsak esztétikus, hanem jól bírja a szárazságot, a városi környezetet és a rendszeres nyírást is, így ideális választás lehet “belátásgátló” sövénynek. Ugyanakkor szakértők szerint érdemes a pozitívumok mellett a kockázatokat is mérlegelni - írja a Greendex.
A babérmeggy akár 2–3 méter magasra is megnőhet, sűrű lombjával kiváló takarást biztosít, ráadásul tavasszal illatos, fehér virágokat hoz. Ültetése viszonylag egyszerű: napos vagy félárnyékos helyen fejlődik a legszebben, és megfelelő gondozás mellett gyorsan zárt sövénnyé alakul. Igénytelen, és csak a legmelegebb időszakokban igényel rendszeres öntözést. Jól viseli a metszést is, egy 10–15 centiméteres tálcás változat darabját pedig már akár 400 forint körül megkaphatjuk. Az 1 méter körüli egyedek 5–7 ezer forint körül mozognak, a különlegesebb fajtákért pedig 10–12 ezer forintot is elkérnek.
Mindezen előnyös tulajdonsága ellenére a babérmeggy nem problémamentes választás. A növénynek egyrészt minden része mérgező, mivel cianogén vegyületeket tartalmaz, így kisgyermekes családoknál vagy háziállatok mellett csak fokozott óvatossággal telepíthető. Ennél is komolyabb probléma azonban, hogy több országban – például Svájcban – már invazív fajként tartják számon, és korlátozzák a forgalmazását, mert kiszoríthatja az őshonos növényeket.
Szakértők szerint a klímaváltozás miatt valóban nő az igény az ellenálló, szárazságtűrő fajokra, de hosszú távon célszerűbb helyi, őshonos növényeket választani. Bár a babérmeggy sok mindenre gyors és látványos megoldást kínál, a környezeti hatásait nem érdemes figyelmen kívül hagyni.
Egyre több konfliktust szít a szomszédok között egy egzotikus dísznövény, a bambusz is. Látványos és gyorsan növő fajta, gyökérzete pedig rendkívül agresszíven terjed – és ha átlépi a telekhatárt, nemcsak a virágágyásokat dúlhatja fel, de jogi következményeket is magával hozhat. A 282/2024. (IX. 30.) kormányrendelet értelmében ugyanis a növénytulajdonos felelős az általa ültetett növények által okozott károkért.
A problémát sok esetben megelőzhetné, ha a kerttulajdonosok jobban tájékozódnának a kiválasztott növény gyökérterjedéséről. A bambusz például föld alatt kúszó hajtásaival agroszöveten és geotextilen is áttör, így semmibe veszi a kert határait. Szakemberek szerint legalább 40 cm mély gyökércsapdára, vagy erős tófóliára van szükség, hogy a terjedését megfékezzük – de biztonságos megoldás lehet a dézsás nevelés is.
Ha a bambusz vagy a babérmeggy átnyúlik a szomszéd telekre, az már birtokháborításnak számít. Ilyenkor a károsult jegyzői eljárást kezdeményezhet, vagy peres útra léphet – utóbbi akkor indokolt, ha az ügy több mint egy éve fennáll, vagy a károkozás jelentős. A Polgári Törvénykönyv alapján ugyanis a szomszéd „szükségtelen zavarása” jogellenes magatartás.
A tanulság egyértelmű: kertészkedés előtt tájékozódni kell – nemcsak botanikai, de jogi szempontból is. Egy rosszul megválasztott növény ugyanis évekre megmérgezheti a jó szomszédi viszonyt.
