A babérmeggy (Prunus laurocerasus) eredetileg a Balkánról és Kis-Ázsiából származik, de mára Európa-szerte elterjedt, és sok kerttulajdonos első választása lett, ha gyorsan záródó, dús lombú sövényt szeretne - írja az Agroinform. A növény fényes, bőrszerű levelei és tavaszi virágzása különösen mutatós, ráadásul jól tűri a városi levegőt, a szárazságot és a metszést is. Nem csoda, hogy parkokban, iskolák udvarán és köztereken is egyre gyakrabban találkozni vele.
Csakhogy a babérmeggynek van egy sötétebb oldala is. A növény minden része – levele, termése, gyökere – mérgező, mivel cianogén glikozidokat tartalmaz, amelyek az emésztés során hidrogén-cianiddá alakulhatnak. Már kis mennyiség is hányást, szédülést vagy súlyos mérgezést okozhat, különösen kisgyermekeknél és háziállatoknál. Nem véletlen, hogy 2013-ban elnyerte az „Év mérgező növénye” címet Magyarországon.
A másik, kevésbé ismert probléma az, hogy a babérmeggy egyes országokban invazív fajnak számít. Svájcban például már betiltották a forgalmazását, mert agresszívan terjed, és kiszorítja az őshonos növényeket. Bár Magyarországon még legális az ültetése, a természetvédelmi szakemberek egyre inkább óva intenek tőle.
A környezettudatos kertészek számára ezért ma már alternatív, őshonos növények ajánlanak a helyettesítésére: a közönséges fagyal, a galagonya vagy a kökény például nemcsak biztonságosabbak, de a madaraknak is fontos táplálékforrást nyújtanak.
Mivel a babérmeggyet gyakran telekhatárra ültetik, érdemes tudni azt is, hogy könnyen birtokháborítás bűnébe eshetünk általa, ami akár bírósági ügyig is fajulhat.
Egyre több konfliktust szít a szomszédok között egy egzotikus dísznövény, a bambusz is. Látványos és gyorsan növő fajta, gyökérzete pedig rendkívül agresszíven terjed – és ha átlépi a telekhatárt, nemcsak a virágágyásokat dúlhatja fel, de jogi következményeket is magával hozhat. A 282/2024. (IX. 30.) kormányrendelet értelmében ugyanis a növénytulajdonos felelős az általa ültetett növények által okozott károkért.
A problémát sok esetben megelőzhetné, ha a kerttulajdonosok jobban tájékozódnának a kiválasztott növény gyökérterjedéséről. A bambusz például föld alatt kúszó hajtásaival agroszöveten és geotextilen is áttör, így semmibe veszi a kert határait. Szakemberek szerint legalább 40 cm mély gyökércsapdára, vagy erős tófóliára van szükség, hogy a terjedését megfékezzük – de biztonságos megoldás lehet a dézsás nevelés is.
Ha a bambusz vagy a babérmeggy átnyúlik a szomszéd telekre, az már birtokháborításnak számít. Ilyenkor a károsult jegyzői eljárást kezdeményezhet, vagy peres útra léphet – utóbbi akkor indokolt, ha az ügy több mint egy éve fennáll, vagy a károkozás jelentős. A Polgári Törvénykönyv alapján ugyanis a szomszéd „szükségtelen zavarása” jogellenes magatartás.
A tanulság egyértelmű: kertészkedés előtt tájékozódni kell – nemcsak botanikai, de jogi szempontból is. Egy rosszul megválasztott növény ugyanis évekre megmérgezheti a jó szomszédi viszonyt.
