Külön figyelmet kaptak azok a növények, amelyekkel kapcsolatban gyakran érkeznek lakossági megkeresések vagy bejelentések az NNGYK-hoz. Az adatbázis nemcsak az emberre, hanem – ahol megbízható információ rendelkezésre áll – az állatokra gyakorolt mérgező hatásokat is feltünteti.
A gyűjteményben több kép is található az egyes növényekről, így azok könnyebben beazonosíthatók. Emellett részletes leírás olvasható a növénnyel történt expozíció hatásáról – például lenyelés, pollen belélegzése vagy bőrrel való érintkezés tekintetében. Az adatbázis itt tekinthető meg.
Magyarországon évente mintegy 200–250 növénymérgezési esetet jelentenek az ellátást végző egészségügyi intézmények, ám a mérgező növények véletlen vagy szándékos fogyasztása ennél jóval gyakoribb. Az ilyen esetekkel kapcsolatos tájékoztatást is végző Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálathoz (ETTSZ) évente 350–450 hívás érkezik mérgező vagy annak vélt növények lenyelésével, illetve nedvük bőrre kerülésével kapcsolatban.
A legtöbb ilyen incidens az 1–4 éves korosztályt érinti, mivel a kisgyermekek ebben az életkorban hajlamosak mindent a szájukba venni, megkóstolni. Esetükben leggyakrabban a színes bogyók, virágok, a vázában tartott virág vízének elfogyasztása vagy a nektár kóstolgatása okozhat mérgezést.
A mérgező hatásra, a várható tünetekre és a szükséges teendőkre – mint például az elsősegélynyújtás, az otthoni megfigyelés vagy a kórházi ellátás szükségessége – vonatkozóan az ETTSZ ingyenesen hívható, éjjel-nappal elérhető zöldszámán, a 06 (80) 20 11 99 telefonszámon kérhető tájékoztatás.
Az adatbázis tartalmaz információt a növények által kiváltott hatások erősségéről (mérgezés vagy allergenitás szempontjából), valamint általános tanácsokat is ad arra vonatkozóan, hogyan előzhetjük meg a mérgezést, illetve mit tegyünk, ha pollenallergiában szenvedünk.
Ősszel az erdőben barangolva sok olyan vadbogyóval találkozhatunk, amit megkóstolnánk, de ne tegyük, mert bajba kerülhetünk. Korábban tíz ilyen növényt illetve termését mutattuk be.
1. Fekete ebszőlő vagy fekete csucsor (Solanum nigrum)
Míg érett bogyóit néha a hagyományos orvoslásban is használják, a növényt nem ajánlják emberi fogyasztásra potenciálisan mérgező összetevői miatt.
2. Lonc (Lonicera spp.)
Élénkvörös vagy narancssárga bogyói az emberre enyhén mérgezőek, lenyelésük esetén gyomor-bélrendszeri panaszok jelentkezhetnek.
3. Fagyal (Ligustrum spp.)
A bogyók mérgezőek, hányingert, hányást és hasi fájdalmat okozhatnak.
4. Amerikai alkörmös vagy amerikai karmazsinbogyó (Phytolacca americana)
A növény sötétlila bogyói rendkívül mérgezőek az emberekre és az állatokra.
5. Magyal (Ilex spp.)
A magyal fényes piros bogyói nem fogyaszthatók az ember számára, mert hányást és hasmenést okozhatnak.
6. Bodza (Sambucus spp.)
A nyers és éretlen bogyók veszélyesek lehetnek az emberre a cianogén glikozidok miatt.
7. Boroszlán (Daphne spp.)
Már egyetlen bogyó elrágása is intenzív égést okozhat a torokban és a szájban. Néhány bogyó elfogyasztása gyomorrontást, fejfájást, hasmenést, delíriumot, görcsöket okozhat.
8. Ebszőlő csucsor vagy keserű csucsor (Solanum dulcamara)
Szolanint és más mérgező alkaloidokat tartalmaznak, amelyek elfogyasztva olyan tüneteket okozhatnak, mint az émelygés, hányás, hasmenés, súlyos esetekben légúti vagy neurológiai problémák.
9. Békabogyó (Actaea spp.)
Élénkpiros vagy fehér bogyóikban erős méreganyagok vannak, amelyek súlyos gyomor-bélrendszeri zavarokat okozhatnak, és életveszélyes szívproblémákhoz vezethetnek.
10. Nadragulya (Atropa belladonna)
A harang alakú lila virágairól ismert évelő növény fényes fekete bogyókat terem, ezek rendkívül mérgezőek az emberre, erős alkaloidokat, atropint és szkopolamint tartalmaznak.
