Ahogy a Magyar Mezőgazdaság kiemeli, a FruitVeB szerint ez az elmúlt 25 év legkomolyabb terméskiesése. Bár a virágzás idén aránylag jól indult, a tavaszi hideghullám – különösen az április 7-8-i extrém lehűlés – országszerte súlyos károkat okozott, 90%-ban érintve a gyümölcstermesztő területeket. A szélcsendes, fagyos éjszakák során -5 és -8 °C közé zuhant a hőmérséklet, ráadásul 12-13 órán át tartott a fagyhatás, amit sem biostimulátorral, sem légkeveréses vagy hőtermelő védekezéssel nem lehetett kivédeni.
Az elmúlt tíz évben a termésbiztonság folyamatosan romlott, és a 2010 óta tartó negatív trend következtében a hazai őszibarack-termőterület is megfeleződött, 2025-re már mindössze 2390 hektáron folyik termelés – ennek közel fele Csongrád-Csanád vármegyében található. A visszaesés okai között szerepel a kiszámíthatatlan tavaszi fagyok gyakorisága, valamint a tartós munkaerőhiány.
A piacon eközben egyre meghatározóbbá válik az import: míg Magyarországra évente 10-15 ezer tonna őszibarackot hoznak be – főként Görögországból, Olaszországból és Spanyolországból –, a hazai export évi 1000-1300 tonna körül mozog. A termelés drámai visszaesésének köszönhetően az import ma már tízszerese a hazai kínálatnak.
Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a magyarországi őszibarack-termesztés történelmi mélypontra jutott – a klímaváltozás, az időjárási szélsőségek és a strukturális problémák miatt pedig egyre bizonytalanabb a szektor jövője.
