A jó növénytársításban egymást segítik az egyedek, például kölcsönösen riasztva a másik kártevőit és ezzel természetes módon növeljük a konyhakertünk termőképességét. A témának nagy a szakirodalma, most néhány praktikus tanács.
A növénytársítás egy nagyon régi módszer, amelynek lényege, hogy bizonyos zöldségfajokat egymás mellé ültetve kihasználjuk pozitív hatásaikat, legyen szó a talaj javításáról, a kártevők távoltartásáról vagy a tápanyagfelvétel optimalizálásáról - vezet be a témába az Agrárszektor.
A kerülendő párosítások: Paradicsom és káposztafélék (káposzta, brokkoli, karfiol) ne kerüljenek egymás mellé. A káposztafélék olyan anyagokat bocsáthatnak ki a talajba, amelyek gátolják a paradicsom növekedését. A burgonya és paradicsom esetén mindkét faj fogékony ugyanazokra a betegségekre, például a fitoftórára, így, ha egymás mellé ültetjük őket, megnő a fertőzés veszélye. A hagymafélék gátolhatják a hüvelyesek (bab, borsó, lencse) növekedését. Egyes aromás fűszernövények, mint a zsálya vagy a menta gátolhatják az uborka növekedését. Az édeskömény allelopatikus hatású, ami azt jelenti, hogy olyan vegyületeket bocsát ki, amelyek gátolják más növények fejlődését. Az édeskömény ezért egyik zöldségnek sem ideális közeli szomszédja.
Vannak persze előnyös kombinációk is. A bazsalikom illóolajai elriasztják a paradicsom kártevőit, például a levéltetveket, és állítólag javítják a paradicsom ízét is. A paradicsom pedig árnyékot adhat a bazsalikomnak a forró nyári napokon. A hagymafélék jellegzetes illata távol tartja a sárgarépalegyet, míg a sárgarépa karógyökerei lazítják a talajt a hagymafélék számára. A kukorica támaszt nyújt a futóbabnak, a bab megköti a levegő nitrogénjét, ami a kukorica és a tök számára is hasznos, a tök nagy levelei pedig árnyékolják a talajt, így megakadályozzák a gyomosodást és a talajnedvesség gyors elpárolgását. A kapor vonzza a hasznos rovarokat, például a fürkészdarazsakat, amelyek a káposztalepke hernyóinak természetes ellenségei.
Gyakori kártevője a kiskerteknek a levéltetű. Ellenük mutattunk be a közelmúltban egy egyszerű és környezetbarát módszert, a csalánlevet. A csalánlé elkészítése egyszerű: egy vödör friss csalánt fel kell önteni vízzel, majd egy napig állni hagyni. Az így kapott oldatot pedig permetként használva természetes módon vehetjük fel a harcot a levéltetvek ellen. A csalán nemcsak hatásos, de vegyszermentes, fenntartható és kíméletes megoldás is, amely nem veszélyezteti a növények fejlődését sem.
