Az édesburgonya – más néven batáta – méltán vált a modern konyha egyik kedvencévé. Gazdag élelmi rostokban, összetett szénhidrátokban és béta-karotinban, amelyet a szervezetünk szükség szerint A-vitaminná alakít át. Sokoldalúsága miatt a püréktől a sült zöldségeken át a levesekig számtalan étel alapja lehet. Ugyanakkor friss zöldségről lévén szó, az édesburgonya kifejezetten érzékeny a szállítási és tárolási körülményekre. Ha a boltban vagy a piacon nem vagyunk elég körültekintőek, könnyen előfordulhat, hogy romlásnak indult gumó kerül a kosarunkba. Élelmiszer-biztonsági és dietetikai szakértők tanácsai alapján a Magyar Mezőgazdaság összegyűjtötte azokat a legfontosabb jeleket, amelyek segítségével gyorsan kiszűrhetjük a nem friss darabokat.
Az egyik leggyorsabb és legmegbízhatóbb teszt a gumók tapintása. Az egészséges, jó minőségű édesburgonya minden esetben szilárd, kemény és szoros, feszes héjjal rendelkezik. Ha vásárlás közben azt tapasztaljuk, hogy a zöldség felülete puha, benyomható, esetleg pépes szerkezetű, az már a minőségromlás biztos jele. A szakértők kiemelik, hogy a puha foltok jelenléte azt mutatja, hogy a zöldség már túljutott a fogyaszthatósági csúcsán. Különösen intő jel, ha a megpuhult rész nedvesnek tűnik, elszíneződött, vagy kényelmetlen, kellemetlen szagot áraszt.
A látható penész és a rothadás jelenléte egyértelmű kizáró ok. Az élelmiszer-biztonsági szakemberek hangsúlyozzák, hogy a penészes édesburgonyát szigorúan tilos megvásárolni. Ha otthon fedezünk fel penészfoltot a zöldségen, a teljes gumót ki kell dobni, mivel a látható elváltozás levágása nem nyújt garanciát arra, hogy a gombafonalak nem hatoltak mélyebbre a zöldség belsejébe.
A felületi ráncosodás és a zsugorodás szintén minőségi romlásra utal, mivel azt jelzi, hogy a gumó jelentős nedvességet veszített a hosszú tárolás során. Bár az enyhe ráncosodás önmagában még nem feltétlenül jelent egészségügyi kockázatot, ha ez puhulással vagy penészedéssel párosul, a zöldség már nem alkalmas fogyasztásra. Érdemes a héj fizikai sérüléseit is átvizsgálni: míg a kisebb, felületi karcolások csupán esztétikai hibát jelentenek, a mélyebb vágások és zúzódások kaput nyitnak a romlást okozó mikroorganizmusok előtt, így az ilyen darabok jóval gyorsabban megromlanak.
Sokan elkövetik azt a hibát, hogy a csírázásnak indult édesburgonyát azonnal a szemetesbe dobják, pedig ez önmagában még nem jelent problémát. A csírák megjelenése egy teljesen természetes élettani folyamat, amely a tárolási hőmérséklet és páratartalom hatására könnyen megindul. Ha a gumó egyébként kemény, ép, nehéz és egészséges, egy-két kisebb hajtás jelenléte miatt még nem kell lemondanunk a felhasználásáról.
Fontos tudni, hogy az édesburgonyát nem szabad összetéveszteni a hagyományos burgonyával. A közönséges burgonya csírázása és zöldülése során mérgező glikoalkaloidok (például szolanin) halmozódnak fel, míg az édesburgonyánál ez a veszély ebben a formában nem áll fenn. Ugyanakkor, ha a csírázást kísérő tünetként puhulást, fokozott ráncosodást vagy rothadást észlelünk, a zöldséget már semmiképpen se fogyasszuk el.
