A klímaváltozás okozta kihívásokra válaszul az Európai Unióban és Magyarországon is felerősödött a cirok szerepe a mezőgazdaságban. Bár a cirok a világ ötödik legnagyobb területen termesztett gabonaféléje, az európai termelés jelenleg a globális mennyiség mindössze 1,5 százalékát adja. Ezen belül azonban Magyarország az élmezőnybe tartozik: Franciaország és Olaszország után a harmadik legjelentősebb uniós ciroktermesztő. Hazánkban 2025-ben körülbelül 40–42 ezer hektáron szemescirkot, 15–18 ezer hektáron pedig silócirkot termesztettek, míg a cirokvetőmag-előállításban mintegy 1100 hektáros területtel az első helyet foglaljuk el az Európai Unióban.
A szakemberek hangsúlyozzák: nem a kukorica és a cirok szembeállítása a cél, hiszen a két kultúra remekül kiegészíti egymást. A cirok termesztésének és felhasználásának népszerűsítésére jött létre 2017-ben az európai szakmaközi szervezet, a Sorghum ID, amely az uniós finanszírozású SustainableSeedsEU kampány keretében hívja fel a figyelmet a növényben rejlő lehetőségekre. Amíg más országokban mindkét kultúrára fókuszálnak, a klímaváltozásra reagálva Magyarországon és Romániában a kampány kifejezetten a cirokra összpontosít.
A cirok mellett szóló legfőbb agrotechnikai érv a növény rendkívüli szárazságtűrése és klímaadaptációs képessége. Erős, sűrű és mélyre hatoló bojtos gyökérzete révén olyan talajrétegekből is képes felvenni a vizet és a tápanyagokat, amelyeket a kukorica már nem ér el. Emellett a cirok kevesebb tápanyagot igényel, javítja a talajszerkezetet, és a betakarítás után visszamaradó nagy tömegű szármaradvány kiváló zöldtrágyaként szolgál. Beillesztése a hagyományos vetésforgóba rendkívül egyszerű, mivel a termesztése nem igényel beruházást új gépparkba. Bár növényvédelmi szempontból kedvező, hogy gombaölő szeres kezelésre nincs szükség és aflatoxin-fertőzéstől sem kell tartani, a termesztéstechnológia fontos eleme a megfelelő gyomirtás, amihez ma már herbicidrezisztens fajták is rendelkezésre állnak.
A betakarított termés felhasználása rendkívül sokrétű. Globálisan a termelés több mint 40 százalékát a takarmányozás, másik 40 százalékát pedig a humán élelmezés adja. Bár Európában jelenleg a cirok 90 százaléka takarmányként hasznosul – ahol a kukoricáénál 20–25 százalékkal magasabb fehérjetartalma miatt kiváló alapanyag –, a humán élelmiszeripari és energetikai felhasználásban még óriási kiaknázatlan lehetőségek rejlenek. A cirok emellett természeténél fogva gluténmentes, gazdag ásványi anyagokban (vas, magnézium, kálium) és E-vitaminban, magas energiahatékonysága révén pedig versenyképes alapanyaga lehet a bioetanol-gyártásnak is.
Bővebben a témáról a Magyar Mezőgazdaság cikkében lehet olvasni.
Annak ellenére, hogy a cirok kiváló szárazságtűrő és fenntartható növény, a hazai és európai széles körű elterjedésének még mindig van három fő korlátja:
Összetettebb és specifikusabb gyomirtás
Mivel a cirok maga is egyszikű gabonaféle, a rokon egyszikű gyomok elleni védekezés a állományban kifejezetten nehézkes és odafigyelést igényel. Bár már léteznek herbicidrezisztens fajták, a növényvédelem és a technológiai fegyelem elengedhetetlen a sikerhez, ami a gazdáktól extra szaktudást és odafigyelést követel meg a kukoricához képest.
Értékesítési és piac-kiépítettségi korlátok
Bár a cirok sokrétűen felhasználható, Európában és Magyarországon a felvásárlói piac, a feldolgozóipari kapacitások és a logisztikai láncok még messze nem olyan kiépítettek, mint a kukoricáé. Amíg a kukoricára szinte bárhol és bármikor van azonnali kereslet, a cirok esetében a gazdáknak gyakran előre le kell kötniük a piacot vagy integrátori szerződésekre van szükségük a biztonságos értékesítéshez.
Technológiai megszokás és a feldolgozási küszöbérték hiánya
Az élelmiszeripari (pl. gluténmentes termékek) és az energetikai (pl. bioetanol) ágazatban óriási a potenciál, de ezen piacok teljes kibontakozásához egy bizonyos stabil, nagy volumenű termesztési mennyiségi küszöböt kellene elérni. Enélkül a feldolgozók lassan állnak át, a termesztők pedig a biztos piac hiányában óvatosak a vetésterület drasztikus növelésével
