A vadkomló vagy komlóspárga (esetleg hamis spárga) egy kúszó, évelő növény, ami főként nedves területeken – például ártéri erdőkben, patakpartokon – fordul elő. Tavasszal rendkívül gyorsan növekszik. Hajtásai akár heti több tíz centimétert is nőhetnek és vitaminokban gazdagok (különösen C-vitaminban), antioxidánsokat tartalmaznak, enyhén kesernyés ízük pedig serkenti az emésztést. Nyugat-Európában igazi gasztronómiai különlegességnek számít, Magyarországon pedig bárki számára elérhető lenne, de gyomnak tekintjük - derül ki az Agroinform cikkéből.
A növény tehát valójában nem spárga, hanem a komló fiatal hajtása, amely tavasszal szedhető, és ízében a spárgára emlékeztet.
Sokoldalúan elkészíthető, hasonlóan a spárgához vagy a zöldbabhoz. Főzhető belőle: leves, párolt köret, főzelék, rakott étel, rizottó vagy tojásos fogás, de savanyúságként vagy befőttként is eltehető.
Mivel a növény apró szőrei irritálhatják a bőrt, gyűjtéskor érdemes kesztyűt viselni.
A legkorábbi, föld alól kibújó, fehéres színű hajtások számítanak a legértékesebbnek. Nyugat-Európában ezekért kilogrammonként akár 1000 eurót is elkérnek. A később fejlődő, zöld hajtások szintén fogyaszthatók.
Magyarországon gyűjtése régen mindennapos volt, különösen vidéken, ahol a családok szezonális csemegeként fogyasztották. Nagyon rövid ideig – mindössze néhány hétig – szedhető, és a betakarítása is munkaigényes. Ízvilága enyhén kesernyés, diós jellegű.
Egyre nagyobb gasztronómiai hullámokat vetaz „erdőevés”, vagyis az ott termő gyógynövények, gombák, fák részeinek gyűjtése és fogyasztása. Nem csak a medvehagyma-szeder tengely hódította meg ezrek szívét, a bodzahabtól a lucpúderig mindenhez találunk alapanyagot a vadonban.
Vajon kimeríti az erdőt, ha minden lelkes gasztroforradalmár egyszerre csapolja a nyírfákat? És milyen ökölszabályok mentén érdemes elmerülni a bozótban, hogy károkozás helyett a fenntartást segítő erdőfogyasztó váljon az erdőjáróból? Gálik Judit, a GAZtronómia blog szerkesztője, Megyeri Sára, a Dzsindzsa márka alapítója és Bózsó Gyula erdész, erdőmérnök – aki a világ legjobb három fenntartható projektje közt szereplő Ehető Erdő program szellemi atyja – velünk is megosztotta nézeteit e kérdésben.
A természet organikusan kínálja az ember számára is fontos mikro- és makrotápanyagokat, néha ráadásul egészen meghökkentő, újszerű ízvilágba csomagolva. Ez a meglepetésélmény és a növények, gombák kedvező élettani hatásai az oka az új trendnek – bár a szakértők szerint, aki „legelésre” adja a fejét, hóbort helyett inkább életmódot épít belőle.
