A vágóüsző ára 18 százalékkal, a vágótehéné pedig 15 százalékkal volt magasabb a vizsgált időszakban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vágóállatot értékesítő gazdák számára 2026 első nyolc hónapja érezhetően jobb bevételi környezetet hozott, mint 2025 azonos időszaka.
A hazai kínálat oldalán is élénkülés látszik, de ez alapvetően tehenek és üszők vágóhídra hajtásából ered, és inkább a rossz tejpiaci helyzettel magyarázható. a Az AKI vágási statisztikái alapján 2026 január–augusztusában a szarvasmarha vágása élősúlyban 8,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az összes vágás több mint felét adó tehenek vágása 7 százalékkal, az üszőké 10,5 százalékkal emelkedett.
Az USDA adatai alapján az USA marhahústermelése 2026 január–augusztusában 4,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, a borjúhústermelés pedig 24,6 százalékkal esett vissza., mégis a szeptemberi előrejelzés szerint a hízóbika termelői árának 5,8 százalékos, a vágótehén árának pedig 5,2 százalékos csökkenését várják.
Az uniós piacon sem volt áremelkedés: az EU fiatal bika „R3” ára 2026 augusztusában 6,36 euró/kilogramm hasított hideg súly volt, ami 6,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, miközben a tehén „O3” ára 11,5 százalékkal csökkent - írja az Agroinform.
A sertéstartók helyzete ennek szinte a tükörképe. A Világgazdaság számol be arról, hogy a hazai E kategóriás vágósertés termelői ára a 39. héten 537,72 forint/kilogramm volt. Ez egyetlen hét alatt csaknem 10 százalékos, éves összevetésben pedig 25,5 százalékos zuhanást jelentett. Vagyis itt folytatodik a nagyon negatív trend. A valamennyi minőségi kategóriát tartalmazó átlag ennél is alacsonyabb, 534,64 forint volt, ami 26,3 százalékos éves áresésnek felel meg. A vágóhídi belépési áraknál hasonló a kép: a magyar termelésből származó sertés ára 547,84 forint volt kilogrammonként, közel 26 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál.
