Régen voltak ennyire tanácstalanok a hazai termelők kukoricavetés idején, mint idén. Ugrálnak az jegyzésárak, mert Donald Trump amerikai elnök világkereskedelmet átformáló, kiszámíthatatlan intézkedései még az árutőzsdéket is megzavarják.
Látva a hatalmas gabonakészleteket, a globálisan tovább növekvő termelést, a csökkenő árakat és – a szabadkereskedelmi megállapodásokkal – az EU-ba ömlő olcsó importot, teljes a bizonytalanság hazai termelőink körében, akik küzdenek a klímaváltozással, aszállyal.
Azt sem tudták eldönteni, hogy az idén vessenek-e egyáltalán kukoricát, mert a tonnánkénti 76-77 ezer forintos jelenlegi telephelyi ár nem vonzó. Az árak és a ráfordítás alapján félő, sokaknak az idén sem lesz nyereséges a termesztés: „nem jön ki a matek”.
Sokan ezért az utolsó pillanatra halasztották a vetőmagvásárlást. Az alapján döntenek, hogy ha hektáronként 25 ezer forintért kapnak kukorica-vetőmagot, akkor vetnek, ha nem, akkor nem.
Szójavetőmagból szintén kevesebb fogy, mert az EU–Mercosur megállapodással májustól vámmentesen, verhetetlen áron érkezik a brazil import. Ezért egyre többen úgy gondolják, Magyarországon már csak a kis bekerülési költségű őszi kalászosoknak van létjogosultságuk.
Súlyos strukturális válsággal küzd Európa mezőgazdasága. A most kicsúcsosodó gabona- és termékpiaci problémákat is előre lehetett látni. Széplaki Tamás, a peresztegi cégcsoport vezetője ezzel indokolja, hogy az 5300 hektáros nagygazdaság két éve váltott: átállt az ökológiai termesztésre, és radikálisan megváltoztatta a vetésszerkezetét.
Pár éve még másfél ezer hektáron termeltek búzát és kukoricát is, de az utóbbit idén áprilisban már csak kevesebb mint száz hektáron vetették el.
Hagyományos nagyüzemi keretek közt a kukorica már évek óta veszteséges. Tavaly hektáronként 7,5 tonna termés fedezte csak a megugrott önköltséget, miközben az országos termésátlag alig haladta meg az 5 tonnát. A környékbeli gazdaságokban – Győr-Moson-Sopronban – viszont 7,8 tonna volt az átlag. A peresztegi biogazdaságban 6,5 tonnát értek el, de a nagyobb árakkal így is jövedelmezőnek bizonyult ez a kultúra.
Az országosan rossz eredmények nyomán a kukorica – öt éve még több mint egymillió hektáros – hazai vetésterülete tavaly háromnegyedére (737 000 ha) csökkent. Széplaki Tamás becslése szerint az idén pedig akár 600 ezer hektár alá apad. Az ára és a klímaváltozás miatt a termelők az aszálytűrőbb és jövedelmezőbb napraforgóval próbálják kiváltani. Így az olajos növény idei területe a tavalyi 709 ezerről 800 ezer hektárra nőhet – ezzel meghaladja a kukoricáét.
Ám a klímaváltozás, a virágzáskori légköri szárazság és a visszatérő aszály miatt a következő években a szakember szerint még kisebb lesz majd a kukoricaterület, hiszen e változások csökkenti a termést.
A biogazdaságban is – félezer hektáron – olajtökre és szójára cserélték a kukoricát. Már csaknem háromezer hektáron vetik a fehérjenövényt, ezzel az egyik legnagyobb hazai termelővé válik a peresztegi cégcsoport, amely azonban se napraforgót, se repcét nem termeszt. Utóbbi hazai termesztésének amúgy is véget vet a klímaváltozás, mert hatalmas mértékben megnőtt a kártevők egyedszáma, ám a hatékony szereket betiltotta az unió.
Emellett a klímaváltozással a többi szántóföldi kultúra termésátlaga is évről évre – akár 20-30%-kal is – csökken. „Közben az inputanyagok ára folyamatosan nő és a terményárak stagnálnak, vagy egyre esnek” – utal az ukrajnai és az iráni háború következményeire is a nagyüzem vezetője.
Az a termelő, aki nem alkalmazkodik ezekre a megváltozott körülményekhez, annak szerinte „vége”. Emiatt az idén is sokan hagynak majd fel a gazdálkodással, mert nem tudják finanszírozni a veszteséges hagyományos szántóföldi termelést.
Így a peresztegi nagyüzem is a csökkenő hozamok, a piaci nehézségek miatt tért át az ökológiai gazdálkodásra, ami máris beváltotta a reményeket. „Ehhez megvannak az adottságaink. Közel fekszünk az osztrák és német piachoz, ahol hiány van az ökológiai termékekből” – magyarázza a cégvezető.
Úgy látja, a lehető legjobbkor váltottak, mert az előrejelzések szerint a hagyományos nagyüzemi technológiával előállított őszi kalászosokból az idei aratásra csaknem egymillió tonna eladatlan készlet fog a magtárakban maradni, mivel a nagy vevők dömpingáron szerzik be az importgabonát. Aki még nem adta el, annak a nyakán marad a tavalyi termés. Ezzel szemben a biobúza-készlet már régen elfogyott, mert az ökotermékek piacán erős a kereslet.
Nagy fordulatot hoz majd a gabonatermesztésben – Donald Trump világgazdasági krízist kiváltó intézkedéseire reagálva – az uniós külpolitika is.
Az EU–Mercosur megállapodás májusi életbe léptetése – a peresztegi gazdaság vezetője szerint – azt mutatja, hogy az Európai Unió kénytelen volt megnyitni piacait válságba került autóipara megmentésére. Az uniós gyártók ugyanis csupán ebben az egy térségben: Dél-Amerikában tudták szinten tartani az eladásaikat.
Eddig a dél-amerikai országok által régóta kért szabadkereskedelmi megállapodást éppen az agrárpiacai védelmében utasította el az EU. Ám most a GDP-je és a foglalkoztatottság közel 20%-át adó autószektor érdekében hozta meg ezt a fájdalmas döntést.
Ezzel feláldozta a GDP kevesebb mint 2%-át előállító, de az uniós költségvetés csaknem 40%-át felemésztő mezőgazdaságot. „Azt a családi gazdaságokra alapozott, drágán és rossz hatékonysággal termelő európai mezőgazdaságot, amelyet eddig erős piacvédelemmel, kvótákkal vámokkal, az import korlátozásával és tetemes jövedelempótló támogatásokkal mesterségesen tartott fenn” – állítja a cégcsoport vezetője.
Most úgy tűnik, ennek vége, mert az EU gazdasága recesszióban és strukturális válságban van. Az uniós és a magyar agrárpolitikában ezért teljes fordulatra, szemléletváltásra van szükség. Amiben megvan a helye úgy a családi gazdaságnak, mint a nagyüzemnek, de mindegyik a saját adottságaiknak megfelelő válaszokat kell hogy adjon a felmerülő kihívásokra.
„Csak így van esély, hogy az európai gazdálkodók egy része életben maradjon, de ez a változás sok érdeket fog sérteni” – előlegezi meg Széplaki Tamás, a peresztegi gazdaság vezetője. Úgy látja, két-három éven belül a hazai agrárvállalkozók nem versenyképes részének szerinte távoznia kell a termelésből, hogy a magyar mezőgazdaság – stratégia ágazatként – fenn tudjon maradni.
Először haladhatja meg idén a napraforgó vetésterülete a kukoricáét Magyarországon. A Syngenta becslése szerint az olajos napraforgó területe akár a 800 ezer hektárt is elérheti, míg a kukoricáé 620 ezer hektár környékére csökkenhet. Ez a változás jól tükrözi a termelők alkalmazkodását a piaci és klimatikus kihívásokhoz. A vetésszerkezeti döntéseket jelentősen befolyásolták az előző szezon tapasztalatai: a kukoricát súlyosan érintették az aszályos körülmények, ami rontotta jövedelmezőségét, míg a napraforgó stabilabb teljesítményt nyújtott 2025-ben is. Emiatt a gazdálkodók bizalma egyértelműen a napraforgó felé fordult a tavaszi vetésű stratégiai kultúrák között. Jobb a növény stressztűrő képessége, különösen az aszályos és szélsőséges időjárási helyzetekben, ami versenyelőny a vetésszerkezet kialakításakor.
