Az őszi kikerics (Colchicum autumnale) mezőgazdasági területeken való jelenléte azért érdemel különös figyelmet, mert a természetes gyepek egy részét kaszálóként vagy legelőként hasznosítják. Amennyiben az őszi kikerics olyan területen fordul elő, ahonnan takarmányt gyűjtenek, a növény bekerülhet a betakarított szénába is. Ez pedig komoly állategészségügyi kockázatot jelenthet, különösen akkor, ha a mérgező növényi részeket a takarmányozás során az állatok elfogyasztják - írja az Agroinform.

Figyeljünk a mezőn a kutyáinkra

Az őszi kikerics minden része mérgező, ami elsősorban a benne található kolchicin nevű alkaloidnak tulajdonítható. A kolchicin olyan biológiailag aktív vegyület, amely megzavarja a sejtosztódás folyamatát, és megfelelő mennyiségben a szervezet súlyos károsodását idézheti elő.

A mérgező növény jelenléte különösen a kutyatartók számára jelenthet kockázatot az őszi séták során. A réteken, erdőszéleken vagy természetközeli területeken szabadon mozgó kutyák kíváncsiságból megrághatják, illetve lenyelhetik a növény egyes részeit.

Fogyasztása (vagy akár már néhány virág megrágása/lenyelése) után 2–6 órás lappangási idővel jelentkeznek a tünetek: égő érzés a szájban és a garatban, nyelési nehézség, hányás, súlyos véres hasmenés, vérnyomásesés, bénulás és légzésleállás.

1

A legelő állatok általában kerülik a zöld növényt, de a kaszálókról a szénába keveredve a lovakra, szarvasmarhákra, juhokra, kecskékre, sertésekre, háziállatokra (kutyákra, macskákra) is halálos veszélyt jelent. A kikericses füvet legelő kecskék teje is mérgezővé válhat az ember számára.

2