Jó hír, hogy Magyarországon is lehetséges pisztáciát termeszteni. Igaz, nem mindenhol. A pisztácia kifejezetten szereti a száraz, forró nyarakat, a sok hőségnapot. Ám a mínusz 10 fok alatti hőmérséklet kárt okoz benne.
AzAgroinform mutatja be a Treemail Kft-t, amely már több éve forgalmazza a Pistacia vera, azaz az „igazi pisztácia” kerti változatait. A cég székhelye Szajkon, Pécs alatt, a Mecsek alján található. A kertvezető szerint ez eleve kijelölte a próbálkozások irányát: ez a vidék mandulában, mediterrán növényekben „edzett” terület, ahol a rosszabb talaj, az őrült nyári forróság, ugyanakkor viszonylag enyhe telek jellemzőek.
Egy-egy oltvány 20-25 ezer forintba kerül: jelentős tétel a beutaztatása is, ugyanis Görögországból, Olaszországból vagy Spanyolországból kell behozni. A pisztácia kétlaki, külön hím és külön termős egyedekkel. Ültetvényszinten nagyjából 8–10 termős fára kell egy hím. Kiskertben ez azért kellemetlen, mert ha valaki tényleg termő pisztáciát szeretne, akkor sajnos két növényt nem elég megvenni, rögtön háromra van szükség, ami alapból 60 ezer forint indulásként.
A pisztácia alapvetően egy félbokros, bozontos növekedésű faj, amely idősebb korára lesz kis fává, nagyjából 4–5 méteres magassággal.
Ültetéshez válasszunk déli fekvésű, szélvédett helyet, laza szerkezetű talajt és tartsuk szem előtt azt is, hogy a növény türelmet igényel, mert az első termés körülbelül 6-8 év múlva várható. Aki ma pisztáciát ültet, az nem csak egy divatos növényt vesz, hanem belép egy olyan gyümölcskörbe, amely kifejezetten a száraz, forró magyar nyarak nyertese lehet – foglalja össze. – De azt tudni kell: ez nem almafa, komoly törődést igényel.
Korábban írtunk már arról, miért a legdrágább ropogtatni valók között szerepel a pisztácia. A pisztáciafák nem minden évben hoznak termést, hanem csak két- vagy háromévente. Egy fa csupán 12-20 kilónyi termést ad. Ráadásul a pisztácia mindössze egy évig tárolható, ezután kiszárad, megbarnul, keserűvé és íztelenné válik. Ezért gyakran sózzák, hogy meghosszabbítsák eltarthatóságát.
A pisztácia szüretelése történhet géppel és kézzel is, utóbbi esetben azonban jobb, ha ezt a munkát napnyugta után, vagy napkelte előtt végezzük, mert a napfény hatására a pisztáciafa levelei mérgező illóolajokat bocsátanak ki, amelyek belélegezve hányingert és szédülést okozhatnak. Ennek ellenére sok termelő maszkot használva bevállalja a nappali szedést, ami így is extra gyorsaságot követel.
Hipermagas növényi zsírtartalma miatt remekül ég, ezért a közlekedési és szállítási hatóságok extrém száraz körülményeket írnak elő a pisztácia szállításához, mert a levegőben lévő páratartalom is képes aktivizálni a magban lévő zsírbontó enzimeket, ami hőtermeléssel jár és öngyulladáshoz vezethet. Ha pedig egyszer egy ilyen szállítmány lángra kap, nincs, ami eloltaná.
