Latin neve: Artemisia dracunculus. Első fele a tárkony ezüstösen fénylő levelei miatt a görög hold és a vadászat istennőre. Artemisre utal. A dracunculus pedig onnan származik, hogy a tárkonyt régen a kígyómarás ellenszerének tartották, és sok nyelven a kígyót és a sárkányt is ugyanaz a szó jelöli. Két fő változata a francia és az orosz tárkony. A francia tárkony magasabb illóolaj-tartalmú, ez akár 3% is lehet, ezért jóval aromásabb, értékesebb, mint orosz társa, amely összesen 0,5%-os illóolaj-tartalommal rendelkezik.
A tárkony fény- és melegigényes. Elviseli az árnyékot is, de romlani fog a fűszer minősége, nem lesz akkora illóolaj-tartalma. Bírja a telet is, a mínusz 15 °C és a kései fagyok sem igen tesznek kárt benne, mivel nyugalmi időszakban teljesen visszahúzódik a talaj alá, hogy tavasszal újult erővel törhessen fel a kis hajtásairól. Vízigényesnek mondható, de a pangó vizet rosszul tűri – ezért középkötött talajon érzi jól magát a bőrében.
A kertészetben vásárolt cserepes palánta április végétől ültethető, ha pedig már van tárkonyunk, akkor a legegyszerűbb szaporítási mód a tőosztás. Egy többéves tárkonytő akár húsz-harmincfelé is osztható.
Balkonládában is termeszthető. Ehhez az átlagnál nagyobb virágládába ültessük, általános virágföldbe. A láda alja legyen vízáteresztő, és válasszunk napos sarkot neki. Locsoljuk sűrűn, mert hamarabb kiszárad a növényünk, mint szabadföldben.
Ha szárítani szeretnénk, akkor fontos, hogy akkor metsszük meg a tárkonyunkat, amikor a legmagasabb benne az illóolajszint, tehát július elején, virágzáskor. Ekkor 10 cm-es magasságig vágjuk vissza a növényt. Ha időben betakarítjuk, szeptember közepén ismét szüretelhetjük. A levágott növényt szárrésszel együtt kössük csokorba, és sötét, száraz, szellős helyen szárítsuk ki. Ezután morzsoljuk le a leveleket a szárról, és tegyük jól záródó üvegbe vagy dobozba. Évekig megtartja ánizsos, kissé csípős aromáját.
A konyhában használják húsok alapfűszereként, levesekben, mártásokban, savanyúságok alapanyagaként. Bővebben a tárkonyról a Kertbarát Magazin cikkében.
Szintén kedvelt gyógy és fűszernövény a kakukkfű. A mediterrán térségből származik, ma már világszerte elterjedt és könnyen hozzáférhető. Kitűnő köhögéscsillapító, de antioxidáns, penészölő hatású. Nem mellesleg szinte bármilyen ételt feldob az íze. Híresen jó antibakteriális, gyulladáscsökkentő és fertőtlenítő tulajdonságú, emellett kiváló köhögéscsillapító, nyálkaoldó és köptető.
Kiválóan illik húsokhoz, halakhoz, zöldségekhez, de akár olajok stabilitásának növelésére is alkalmazható, mivel antioxidáns. A friss vagy szárított levelek a legváltozatosabb mediterrán ételekben felhasználhatók a pestótól kezdve a paradicsomos tésztaszószokon át a tejszínes fogásokig. Íze a legunalmasabb ételt is feldobja.
Könnyen termeszthető, nem igényel különösebb gondozást, akár a balkonon, cserépben is sikerrel nevelhető. Mínusz 15 fokig bírja a fagyot is.
Olvasd el ezt is!
