Szakértők szerint a klímaváltozás miatt a víztakarékos kertészet már nemcsak trend, hanem egyre inkább szükségszerűség is - derül ki a Greendex cikkéből, ami összegyűjtötte a 10 legszebb, kertbe ültethető szárazságtűrő növényt.
Ezek a fajok különleges alkalmazkodóképességüknek köszönhetően tudják túlélni a csapadékhiányos időszakokat. Vannak, amelyek mélyre nyúló gyökereikkel a talaj alsóbb vízkészleteit is elérik, mások húsos leveleikben tárolják a nedvességet, vagy éppen apró, viaszos leveleikkel jelentősen csökkentik a párologtatást. Több növény akár heteken át is kibírja öntözés nélkül.
A kertbarátok körében különösen népszerű a levendula, amely illatos virágaival és aromás lombjával nemcsak dekoratív, hanem gyógynövényként is ismert. Hasonlóan kedvelt a varjúháj, a cickafark, az oregánó vagy a zsálya, amelyek a forró, napos helyeken is jól fejlődnek. A kakukkfű és az izsóp egyszerre dísznövény és fűszernövény, míg az orosz zsálya és a macskamenta hosszú virágzási idejével és ellenálló képességével hódít.
TOP10 szárazságtűrő növény
1. Levendula (Lavandula angustifolia)
2. Varjúháj (Sedum spp.)
3. Cickafark (Achillea millefolium)
4. Oregánó (Origanum vulgare)
5. Zsálya (Salvia nemorosa)
6. Kakukkfű (Thymus spp.)
7. Izsóp (Agastache foeniculum)
8. Orosz zsálya (Perovskia atriplicifolia)
9. Macskamenta (Nepeta faassenii)
10. Gyapjas tisztesfű (Stachys byzantina)
Forrás: Greendex
A szakemberek szerint az évelők további előnye, hogy nem kell minden évben újratelepíteni őket, így kevesebb munkát igényelnek, miközben javítják a kert ökológiai egyensúlyát is. Sok faj méh- és pillangóbarát, ezért hozzájárul a biodiverzitás fenntartásához.
A szárazságtűrő növények nemcsak praktikusak, hanem látványosak is: megfelelő összeállításban egész nyáron virágzó, színes és fenntartható kert alakítható ki velük még szélsőséges időjárási körülmények között is.
Szakértők szerint a klímaváltozás miatt valóban nő az igény az ellenálló, szárazságtűrő fajokra, de hosszú távon célszerűbb helyi, őshonos növényeket választani. Bár a babérmeggy sok mindenre gyors és látványos megoldást kínál, a környezeti hatásait nem érdemes figyelmen kívül hagyni.
Akár 2–3 méter magasra is megnőhet, sűrű lombjával kiváló takarást biztosít, ráadásul tavasszal illatos, fehér virágokat hoz. Ültetése viszonylag egyszerű: napos vagy félárnyékos helyen fejlődik a legszebben, és megfelelő gondozás mellett gyorsan zárt sövénnyé alakul. Igénytelen, és csak a legmelegebb időszakokban igényel rendszeres öntözést. Jól viseli a metszést is, egy 10–15 centiméteres tálcás változat darabját pedig már akár 400 forint körül megkaphatjuk. Az 1 méter körüli egyedek 5–7 ezer forint körül mozognak, a különlegesebb fajtákért pedig 10–12 ezer forintot is elkérnek.
Mindezen előnyös tulajdonsága ellenére a babérmeggy nem problémamentes választás. A növénynek egyrészt minden része mérgező, mivel cianogén vegyületeket tartalmaz, így kisgyermekes családoknál vagy háziállatok mellett csak fokozott óvatossággal telepíthető. Ennél is komolyabb probléma azonban, hogy több országban – például Svájcban – már invazív fajként tartják számon, és korlátozzák a forgalmazását, mert kiszoríthatja az őshonos növényeket.
