Fotó: Shutterstock
Drágul az acél, ami jól is jöhet a hányatott sorsú Dunaferrnek
2022-03-22
A nemzetközi acélkereskedelmet is felforgatta az orosz-ukrán háború, miután ez a két ország termelése adja a világpiac 10 százalékát. Ezen kívül a közelmúltban kihirdetett uniós védővámok is tovább bonyolítják az ágazat helyzetét. Ukrajnában ráadásul Európa egyik legnagyobb acélgyárát érhette támadás a napokban. Mi lesz a Dunaferr-rel?
Több robbanás is megrázta az Azovstal mariupoli acélgyárát néhány napja. Az ukrán belügyminisztérium az eset kapcsán Európa egyik legnagyobb acélüzemének orosz megtámadásáról beszélt. Ez az eset csak tovább mélyítheti azt a problémát, hogy az orosz-ukrán háború kitörése óta világszerte csökken az acélkínálat, valamint növekszik a fém ára. Ukrajnában harcok dúlnak, Oroszország ellen pedig számos gazdasági szankció van életben. Ráadásul ez a két ország adja a nemzetközi acélkereskedelem 10 százalékát – írja az Agroinform.hu.
Jayanta Roy, az ICRA indiai hitelminősítő intézet acélszakértője szerint Kína és India, a világ két legnagyobb acéltermelője pótolni tudja a világkereskedelemből kieső acélmennyiséget.
Oliver Ellermann, a Német Acélkereskedelmi Szövetség igazgatóságának tagja azonban nem ennyire derülátó. Ő abban látja a problémát, hogy az Unióban éves szinten felhasznált 150 millió tonna acél jelentős mennyisége, 8 százaléka származott korábban Oroszországból, Ukrajnából és Fehéroroszországból, a távol-keleti acélszállítások pedig igen költségesek.
A német szakember említést tett arról is, hogy a covid negatív gazdasági hatásai miatt az acélár az elmúlt években az orosz-ukrán háború nélkül is rekordmagasságba emelkedett. Tavaly ősz óta például az építőiparban használt acélháló ára 72 százalékkal, a betonacélé pedig 46 százalékkal nőtt. A közelmúlt eseményeinek a fényében pedig további emelkedés várható.
Tovább pumpálhatja Európában az acél árát az is, hogy az EU a közelmúltban védővámokat vetett ki az Indonéziából és Indiából származó, hidegen hengerelt rozsdamentes acélból készült termékekre. Az Európai Bizottság a döntését azzal indokolta, hogy ezzel az intézkedéssel az Unió a Kínából eredeztethető, vagy a kínaiakhoz köthető acélipai termékek ellen harcol.
Az emberközpontú gazdaságért felelős uniós biztos szerint az ilyen vámok nélkül veszélybe kerülhetne a rozsdamentes acélból készült, hidegen hengerelt lemezek és szalagok uniós iparága. Az pedig hatással lenne például az európai építőiparra, az energetikai berendezések gyártására, az infrastruktúra fejlesztésére vagy éppen a járműgyártásra is.
A Dunaferr magáncég, zűrös orosz–ukrán tulajdonosi viszonyokkal, csak a háború után lehet érdemben visszatérni a kérdésre – válaszolta a VG érdeklődésére Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, akit a dunaújvárosi társaság várható sorsáról kérdezett a lap. A tárcavezető felidézte:a társaság megromlott anyagi helyzete miatt korábban folyamatosak voltak az egyeztetések egészen addig, amíg a nemzetközi acélárak el nem kezdtek emelkedni, illetve amíg a Dunaferr működése az osztrák partnerével indított együttműködésnek köszönhetően valamelyest nem rendeződött.
Március elején a vasmű kommunikációs ügynöksége jelezte, hogy a Dunaferr továbbra is stabilan termel, alapanyag-ellátásban addig nem volt nagyobb fennakadás. Az acélpiaci árak magasak, és emelkedik a kereslet is az acéltermékekre, ugyanakkor a társaság az egy évvel ezelőtti árszint mintegy ötszöröséért tudja beszerezni a földgázt. A kialakult háborús helyzet miatt a Dunaferr létrehozott egy rendkívüli segélyalapot, amelyen keresztül elsősorban a magyarul beszélő, az ukrajnai válsághelyzetből Magyarországra menekülőknek segít. Közel száz főnek tud azonnal munkát biztosítani üzemeiben.
Az említett zűrösségről a VG többször beszámolt: a helyzet lényege, hogy 2020-ban lejárt a vasmű több igazgatósági tagjának és cégvezetőjének a megbízatása, a helyzet pedig máig nem rendeződött, mert a vállalatvezetés nem ismerte el a többségi tulajdonos, a ciprusi Steelhold Ltd. nevében összehívott közgyűlés jogszerűségét. A bizonytalan helyzetben a Dunaferr nem jutott hitelhez, nem tudott fizetni sem. A társaságban a magyar államnak is volt 0,0004 százaléka, de tavaly augusztusban 2,201 millió forintért megvált tőle.
Nem az acél az egyetlen fém, ami drágulhat a háború miatt. Korábban írtunk róla, hogy Ukrajna az elmúlt években folyamatosan növelte számos nyersanyag és fém exportját, valamint vegyi termékek hatalmas szállítójává is vált.
Oroszország pedig a globális rézkészletek 10 százalékát adja, valamint jelentős nikkel- és platinatermelő. A nikkel az elektromos járművek akkumulátoraihoz elengedhetetlen (ebben a szektorban Magyarország pont nagyhatalom), valamint a rezet is széles körben használja az elektronika.
„Az USA chipipara nagy mértékben támaszkodik az ukrán neonra. Emellett Oroszország is számos olyan terméket exportál, amelyek nélkülözhetetlenek például az autók, a félvezetők, a gyógyszerek vagy a sugárhajtóművek gyártásához"- nyilatkozta korábban Per Hong, az amerikai székhelyű Kearney tanácsadó cég vezető partnere